Nyolc évvel ezelőtt 50, 2013-ban 41, tavaly 30, idén pedig 18 betegjogi képviselő igyekszik megoldani az ország valamennyi egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszát – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusán Egerben.
Bár a kampányidőszakba lépve az ágazat vezetése leginkább a pozitív híreket ismételgeti, már Zombor Gábor idejében megfigyelhető volt, hogy az egyes szakmai döntések előkészítésének feladata már nem az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban összpontosul.
Az elmúlt hét évben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének orkán erejű szele lerombolta a hazai egészségügy sokszínű, érdektagolt világát, írja a Magyar Narancs blogján Kökény Mihály.
A jövő évi büdzsé tervezete szerint 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre 2018-ban, így az idei évi többlettel együtt a teljes növekmény eléri a GDP 1,5 százalékát – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusát záró egészségpolitikai blokkban.
Az épp húsz évvel ezelőtt elfogadott, s azóta is hatályban lévő egészségügyi törvény megfogalmazásának időpontjában egy olyan témára fűzték fel szabályainak összességét, amely abban az időben még ritkaságnak számított. A jogszabály alapköve ugyanis a betegjog.
Az OBDK 2017. január 1-jei hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) olvadt, és önálló szervezeti egységeként, Integrált Jogvédelmi Szolgálatként működik tovább.
Parkoló pályára állított intézményvezetők, slamposodó orvosok, az ellátórendszer útvesztőiben magukra hagyott betegek – ilyen ma a magyar egészségügy, miközben a fejlődő gazdaság és a hatékonyságnövekedés feltétele az egészséges munkaerő lenne.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?