Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.
A táplálékfehérje-allergia ellátása jól példázza a klinikai komplexitás és az egészségpolitikai szabályozás szoros kölcsönhatását, valamint az egységes szakmai irányelvek szükségességét.
A MedicalOnline értesülései szerint csütörtökön reggel az egészségügyi miniszter kíséretében látogatást tesz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) Kaló Zoltán, és egy meglepetésvendéget is visznek magukkal, akinek nem lesz ismeretlen a terep.
A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, jelentette be a miniszterelnök a Facebook-oldalán pénteken. Cikkünk ismét frissült: Krausz Ferenc hétfőn nyílt levelet írt a miniszterelnöknek.
Egészségipari, egészségügyi innovációk támogatására indít programot a kormány, a gyógyszer- és orvostechnikai, valamint kórházi innovációkra 27 milliárd forintot szánnak.