Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

Az élet során változó mértékű endogén és exogén hormonexpozíció olyan agyi eltérésekkel társul, amelyek az öregedés és a demencia szempontjából releváns régiókban kedvezőbb szerkezeti mintázatot mutatnak.

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából. 

A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében.

Pszichológiai tanácsadásra küldik azokat a gyermektelen nőket, akik nem tervezik, hogy népes családot alapítanak, közli az Economx.

Július 1-től a Neurológiai Klinika vezetését Bereczki Dániel nyugdíjba vonulása miatt, Kovács Tibor vette át klinikaigazgatóként.

Magyarországon az egészségben eltöltött évek alacsony száma miatt a betegek rendkívül korán medikalizálódnak, hangzott el az InfoRádióban.

A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven.

Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.

Érdekes tanulmánnyal jelentkeztek az emberi élethossz elméleti határait kutató tudósok az NJP Ageing szakfolyóiratban, írja a Telex.