Demográfiai fordulat készül, mélyülő krízisben az idősellátás
A gyorsan öregedő európai társadalmakban az évszázad közepére szinte minden harmadik polgár 65 év feletti lesz, ami drasztikusan megnöveli a hosszú távú gondozás iránti igényt. Magyarországon az egészségben eltöltött évek alacsony száma miatt a betegek rendkívül korán medikalizálódnak, miközben a szakemberhiány és a regionális egyenlőtlenségek tovább nehezítik az ellátórendszer működését – hívta fel a figyelmet Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban.
Az Európai Bizottság július közepén közzétett demográfiai jelentése világosan rámutat, hogy az európai társadalmak öregedése egyre komolyabb nyomás alá helyezi az ellátórendszereket. Az uniós tagállamok között ugyanakkor jelentős finanszírozási és strukturális különbségek figyelhetők meg. Míg Észak- és Nyugat-Európában az állam hosszabb távú stratégiák alapján, aktív szerepvállalással segíti mind az intézményi elhelyezést, mind az otthonápolást, addig a déli és a keleti régiókban a terhek jelentős része a családokra hárul. Utóbbi térségekben a házi gondozással szemben hagyományosan az intézményesített ellátási formák vannak előtérben.
Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban kiemelte, hogy Magyarországon sajátos és súlyos kihívást jelent az egészségben eltöltött életévek alacsony száma. A hazai idősek rendkívül korán torkollanak egészségügyi ellátást igénylő állapotba, vagyis hamar medikalizálódnak és hospitalizálódnak. Ez gyökeresen eltérő gondozási modellt és lényegesen magasabb kapacitásigényt követel meg, mint amit például Nyugat-Európában tapasztalni.
A magyarországi helyzetet súlyosbítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenetlensége. Míg Budapesten és a szomszédos kistérségekben viszonylag fejlett az idősotthoni és a házi segítségnyújtási hálózat, addig Kelet- és Dél-Magyarországon súlyos hiányosságok mutatkoznak. Jelenleg mintegy 40 ezer ember várakozik idősotthoni elhelyezésre az országban. A kormányzat terveiben szereplő 20 ezer új, normatívával támogatott férőhely létesítése jelentős enyhülést hozhatna az ellátórendszerben, ám a megvalósítás útjában nem a infrastrukturális feltételek, hanem a drámai szakképzettmunkaerő-hiány áll.
Az ápolók és gondozók jelentős része külföldön vállal munkát, vagy teljesen elhagyja a pályát. A fiatalok számára az idősellátás nem nyújt vonzó életpályát, ami miatt Nagy Viktor szerint 3-5 éven belül olyan mértékű munkaerőhiány alakul ki a szektorban, amelyet már csak külső források bevonásával lehet majd kezelni.
