A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Az egyénenként változó és különböző intenzitású tüneteket mutató sclerosis multiplex (SM) világszerte mintegy 2,8 millió embert érint.

A klímaváltozásnak mélyreható, azonnali és súlyosbodó következményei vannak az emberi egészségre nézve és ez alól egyetlen ország sem élvez kivételt.

A mediterrán diéta vetélytársának tartják az északi étrendet, mely a skandináv országok gasztronómiai hagyományaira épül, írja az EgészségKalauz.

Idén minden eddiginél korábban, 212 nap alatt elérkezik a túlfogyasztás napja, közli a GyártásTrend.

A télre gondolva többnyire a megfázás és a sok C-vitamint tartalmazó mézes-citromos tea jut eszünkbe. A Pharma Tribune cikke néhány kevésbé nyilvánvaló aspektusát villantja fel a téli vitaminpótlásnak.

A testvér nélkül felnövő gyerekek több mint 50 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak vagy kövérek, mint testvérrel élő társaik.

Megkövesedett ürülék segít megfejteni azt, hogy miért gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség az amerikai őslakosok között, mint bármely más népcsoport esetében.

Magyarországon napjainkban mintegy 18 ezer hektáron termesztenek gyógy- és fűszernövényt, szemben a múlt század utolsó évtizedének 37-42 ezer hektárjával.