Az elnöki posztért ringbe szálló Álmos Péter jelenlegi alelnökkel a 24.hu, Kozma Gábor korábbi titkárral (2015-2019) az Origo beszélgetett.

Nem az eutanáziát kell engedélyezni, hanem biztosítani mindenki számára hozzáférhetően a palliatív ellátást – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Agora – az életvégi döntésekről című rendezvényén, ahol a társadalmi vitába kapcsolódhattak be a résztvevők.

A súlyos állapotú, gyógyíthatatlan betegek kívánalma lehet, hogy életük végéhez közeledve egészségügyi ellátásuk a saját döntésük szerint alakuljon, és az életüket már ne hosszabbítsák meg orvosi kezelésekkel.

Világjárvány idején, amikor sokszor arra sincs lehetőség, hogy huszonéves fiatalok elbúcsúzzanak az intenzív osztályon haldokló, hasra fordítottan lélegeztetett anyjuktól, apjuktól, nehéz a halál közelébe kerültek méltó elkíséréséről beszélni. De mindig vannak, akik képesek rá.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

Átfogó vizsgálatot folytat az ombudsman az életvégi döntésekkel kapcsolatban: alapjogi szempontból elemzi az életmentő-életfenntartó kezelések visszautasításának hazai, rég óta nem működő gyakorlatát, s javaslatokat tesz majd a jogszabályok megváltoztatására.

Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy – 21 évvel a hazai egészségügyi törvény megszületését követően – minden jó szándék ellenére sem működnek a gyakorlatban azok a jogintézmények, lehetőségek, amelyek a betegek és családjaik életvégi döntéseit volnának hivatottak elrendezni.