Az Universitetet i Oslo (UiO) kutatói a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan folyamat részleteit ismertették, amely alvás közben segít az agy tisztán tartásában.

Az ELTE PPK Alváslaborjának kutatói az álmodás és az álomamnézia nehézségének kérdését tanulmányozzák.

Az alvás nemzetközi világnapja 2019-ben március 15-e volt. Célja, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára, az életminőség szempontjából.

A modern technika számos eszközzel segíti a tudatos álmodást, hisz ez számos kórképben a pszichoterápia hatékony segítője lehet, közli az OTSZ Online.

A virtuális valóság egészségre gyakorolt hatásait veszi számba a HVG Extra Business.

A narkózis kiváltására és az általános érzéstelenség fenntartására képes szerek csodálatos világáról beszélgettünk az aneszteziológus-neurológus Fülesdi Béla professzorral, a Debreceni Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének vezetőjével.

Az alvás a legnehezebben vizsgálható élettani működések közé tartozik. Az álmok szimbolikáját pedig különösen óvatosan kell kezelni, és nem szabad messzemenő következtetéseket levonni belőlük a betegre nézve, inkább a saját álmaihoz való viszonyával érdemes foglalkozni.

Miért alszunk? A választ erre a látszólag egyszerű kérdésre ma sem ismerjük, csak hipotéziseink vannak, és jelenleg óriási a forrongás ezen a tudományterületen.

Mi lesz a tudattal a halál után? Van-e szabad akarat, ha az elme működésének nagy része tudattalan? Milyen bélbaktériumok szükségesek a memória megfelelő működéséhez? – ezek és hasonló problémák foglalkoztatják a tudományos, illetve ismeretterjesztő sajtóban publikáló neurológusokat.

Az álmok azáltal segíthetik az érzelmi kihívások kezelését, hogy emlékké kristályosítják a traumát, kivonják az érzelmeket az élményekből – írtuk augusztusban.