Idén sokszínű témákban érkeztek pályaművek a pszichoszociális stressz hatásainak vizsgálatától a mikroRNS-ek kombinációinak kutatásáig.

A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.

Az alvás átalakuláson megy keresztül, ahogy a tudomány, a technológia és az életmód folyamatosan változik, fejlődik.

Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

Az alkoholizmus alapvetően pszichés függőség, maladaptív reakció a környezeti hatásokra. És ez még akkor is igaz, ha genetikailag determinált betegségről van szó.

Az álmatlanság és az egészségre veszélyes mértékű alkoholfogyasztás olyan szorosan összefonódik, hogy becslések szerint az alvásproblémákkal küzdő emberek legalább egyharmada, de akár 91 százaléka is visszaél az alkohollal.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

Dr. Jennifer Mundt, a Utah Egyetem Sleep Wake Center klinikai alváspszichológusa szerint fontos különbséget tenni az aluszékonyság és a fáradtság között, írja a Pénzcentrum.

Összefüggést állapítottak meg egy gyakori, de általánosan aluldiagnosztizált alvászavar, az alvási apnoé és a demencia kialakulásának kockázata között – ez az asszociáció nők körében szorosabb volt, mint férfiaknál.