Átlagosan 17 százalékkal emelik az egészségügyi szakdolgozók bérét, ez 123 ezer dolgozó megélhetését és családjának biztonságát érinti.

Az otthoni szakápolás magyarországi elindulásának 30. évfordulója, valamint a hospice világnapja alkalmából kezdődött kétnapos szakmai rendezvény.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

Miközben a felnőtt és gyermek gondozásba vett betegek száma országszerte csúcsot dönt, a vidéki régiókban kritikus az orvoshiány, írja az Mfor.

Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

Az új technológiák a korai diagnózist, a gyorsabb beavatkozást és az ellátás szélesebb körű hozzáférhetőségét szolgálják.

A fél éves várólista tizedére, mindössze öt napra rövidíthető, amennyiben a páciens az intézményhez köthető gazdasági társaságnak fizet.

A most átadott betegellátó tér mellett már zajlik egy hallgatói tér kialakítása az épületben, és hamarosan elkészül a klinika épületének felújítási terve is.