Megújultak a Transzplantációs Májambulancia rendelői a STéG-en
A most átadott betegellátó tér mellett már zajlik egy hallgatói tér kialakítása az épületben, és hamarosan elkészül a klinika épületének felújítási terve is.
A Semmelweis Egyetem elkötelezett a folyamatos fejlődés, az ellátás fejlesztése, a betegek minél teljesebb körű gyógyítása felé – hangsúlyozta Merkely Béla, az egyetem rektora a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) új májambulancia rendelőinek ünnepélyes átadóján. Szavai szerint az egyetem vezetése azért dolgozik, hogy a klinikáin dolgozó kiváló szakemberek minél teljesebb körűen, minél komfortosabb környezetben, minél hatékonyabban művelhessék gyógyító hivatásukat.
Kiemelte, hogy Magyarország vezető hepatológiai és májsebészeti központjának, illetve az ország egyetlen májátültetést végző centrumának munkáját, valamint a betegek komfortját jelentősen segíti majd a klinika alagsorában mintegy száz négyzetméteren kialakított három új rendelő, a vérvételi helyiség, a mosdó és a konyha. A rektor szerint hosszabb távon az egyetem célja az, hogy a STéG teljesítménynövekedéséhez – melyet a májsebészet terén például az első hazai split transzplantációk, illetve a kombinált máj-hasnyálmirigy beültetés is fémjelez – az infrastruktúrát is hozzáigazítsák.
Pavlik Lívia, a Semmelweis Egyetem kancellárja köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy idén az egyetem 256 éves történetében is rekordnak számító, több mint 50 milliárd forintnyi beruházás valósul meg: többek között a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ (NOIKK) új, a Rókus Szakrendelő Intézet Stáhly utcai, az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) Frigyes utcai, továbbá az Anatómiai Intézet korszerűsített épületének átadása, az EOK2 épületének szerkezetkésszé válása.
A Transzplantációs Májambulanciáéhoz hasonló kisebb léptékű fejlesztések épp olyan fontosak az intézmény, de legfőképp a betegek számára. Az ambulancia korszerűsítése mintegy 80 millió forintos beruházással valósult meg – jelentette ki. A kancellár megemlítette azt is, hogy hamarosan elkészül a STéG épületének felújítási terve, illetve megkezdődik a Külső Klinikai Tömb rekonstrukciójának tervezése is, ami az egyik legnagyobb kihívás lesz az egyetem életében, tekintve, hogy a legtöbb egyetemi klinikának helyt adó multidiszciplináris komplexum megújítása a cél.
A transzplantáció előtt álló, és azon már átesett betegeket gondozó ambulancia az egykori kísérleti műtő helyén jött létre, amivel egy 50 éves tudományos műhely története zárult le az épületen belül, ugyanakkor szellemiségét tovább visszük az egyetemen belül – emelte ki Szijártó Attila, a STéG igazgatója. Elmondta, hogy a transzplantációs eljárások fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kap a műtéti felkészítés és a hosszú távú utógondozás egyaránt.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon egyetlen májtranszplantációs centrum létezik, ez az ambulancia nemzeti kincs is egyben, amely a magas szintű és szervezett utógondozásnak ad méltó teret. De arra is büszkék vagyunk, hogy a klinikán működik a legnagyobb és legösszetettebb hepatológiai gondozó rendszer is – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: az elmúlt évek igazolták a klinika létrehozásakor meghatározott célt, megalakulásával ugyanis Magyarország legnagyobb és legkomplexebb emésztőszervi megbetegedéseket ellátó intézete jött létre, amely a három szakterület együttműködésével, a szinergiák kihasználásával jelentősen megnőtt a betegellátás volumene és színvonala is.
A programszerű májtranszplantáció beindulása óta eltelt mintegy 30 évben összesen 1486, idén pedig 11 májátültetést végeztünk el – mondta Piros László, a STÉG igazgatóhelyettese. Előadásában felidézte a hazai májtranszplantáció történetének főbb mérföldköveit és az azokat meghatározó orvosokat, az Eurotransplant csatlakozás jelentőségét, illetve a COVID-pandémia jelentette törést az átültetések volumenében.
Hangsúlyozta, hogy a beavatkozáson átesett betegek hosszú távú életkilátásainak biztosításában rendkívül nagy segítséget nyújtanak a Transzplantációs Májambulancián dolgozó szakemberek.
Elmondta, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen megváltozott a májátültetésre szorulók indikációja, például egyre több az akut, azonnali beavatkozásra szoruló eset, és a fiatal, esetenként gyermekkorú, vagy pedig a több társbetegséggel, olykor onkológiai alapbetegséggel küzdő páciens. Mindeközben a donorszervek egyre idősebbek, és alkalmanként speciális beavatkozás szükséges a transzplantációra alkalmassá tételükhöz. Utóbbihoz használják a gépi perfúziós eljárást, amelyre most már a klinikán is van lehetőség. Piros László egyúttal köszönetet mondott az egyetem vezetésének az ehhez szükséges állami finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítéséért.
Gerlei Zsuzsanna, az ambulanciát vezető főorvos előadásában bemutatta a májtranszplantáció 1995-ös indulásával párhuzamosan fejlődő peri- és posztoperatív gondozás történetét, főbb mérföldköveit, valamint a betegszám növekedéssel járó létszámbővülést is. Az ambulancia tevékenységének részletes ismertetése mellett kitért arra is, hogy 2025-ben 7479 esetet láttak el.
Az eredményeik között említette, hogy van olyan páciensük, aki 1995-ben, az elsők között kapott új májat, és azóta is orvosként dolgozik, illetve hogy az első gyermek, aki májtranszplantációt követően született 2003-ban, azóta már elvégezte az egyetemet; valamint, hogy van olyan gondozottjuk is, aki gyermekként kapott májat, és azóta tavaly megszülte a harmadik gyermekét is.
