Úgy tűnik, a törvényi engedékenység ellenére a vállalatok továbbra is költenek munkavállalóik egészségére, a szakértők szerint ezt a hajlandóságot az állami egészségügy hasznára is lehetne fordítani hosszú távon.

Az egészségügyre tavaly a GDP 4,7 százaléka ment, ami uniós összehasonlításban az utolsó helyre elegendő, írja a Népszava.

Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágazat helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna, azonban a többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

A 444 szerint az egészségügyi államtitkár javaslatára drasztikusan megvágták az egészségügyi ágazat fejezeti kezelésű előirányzatát. A BM szerint a cikk számos valótlanságot tartalmaz.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot, ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható.

Kedden elfogadta az Országgyűlés a Magyarország 2024-es központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényt.

Benyújtották a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a védelem költségvetése lesz.

Jövőre növekedni fog az egészségügyi rendszer támogatása, a pontos összegről a jövő hét keddi sajtótájékoztatón számolnak be.

A kormány május 30-án nyújtja be a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, amely július 7-én fogadhatja el azt.

A 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése, közölte a PM, miután kormányrendelettel módosították a jövő évi büdzsét.