A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyvében csak utalás olvasható az intenzív ellátást igénylő COVID-19 betegek táplálási terápiájáról.

A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin szintnek is.

Nincs D-vitamin-pótlással történt gyógyszervizsgálat egyik pandémiában sem. Van azonban számos adat arról, hogy a D3-vitaminnak van vírusellenes hatása, illetve, hogy a D-vitamin-hiánynak szerepe van a COVID-19-re is jellemző súlyos szövődmények rizikójában.

Néhány vitamin, nyomelem, gyógynövény esetében már bizonyított, hogy azok szerepet kaphatnak a légúti infekciók megelőzésében és/vagy kezelésében.

A bőrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszűrőt képesek előállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint.

A PharmaOnline szerint dogmákat döntögetnek a tejjel kapcsolatosan nemrégiben megjelent evidencia-alapú megállapítások.

A tél végére a magyar lakosság 95 százaléka D-vitaminhiányban szenved a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által elvégzett első országos, reprezentatív kutatása szerint.

Az inzulinrezisztencia terápiája elsősorban személyre szabott diétán és rendszeres testmozgáson alapul, ami mellett olykor gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.

Napjainkban a D-vitamin-hiány következményei népegészségügyi jelentőségűvé váltak, egyre több bizonyíték lát napvilágot a D-vitamin csont- és a kalciumanyagcserén túlmutató hatásairól.

A PharmaOnline szerint kérdéses, hogy a zsíroldékony vitamint kötő fehérje genetikai eredetű hiánya összefügg-e a Bechterew-kórral.