Új informatikai rendszer a szegregátumokban élőkért
A Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének koordinálásával Magyarországon egyedülálló online térinformatikai szolgáltatást dolgoztak ki a hazai szegregátumokban élők egészsége érdekében.
Magyarországon mintegy 1000 településen, 400 ezer ember él szegregátumokban. A teljes országot lefedő monitoring rendszer egy online térinformatikai szolgáltatáson (estat.unideb.hu) keresztül, térképek és táblázatok segítségével, 185 egészséggel kapcsolatos indikátort felhasználva jellemzi a hazai szegregált körülmények között élők abszolút és az azonos település nem szegregáltan élő népességéhez viszonyított relatív helyzetét. Alapvető problémáikat ez a rendszer írta le tudományos alapossággal Magyarországon először.
– Az indikátorok mindegyike olyan területet fed le, amelyek jelentős egészség-egyenlőtlenségeket tudnak kimutatni. Arra törekedtünk, hogy a nemzetközi gyakorlatban használt indikátorok alapján olyanokat képezzünk, amelyek a magyarországi viszonyokat jól le tudják írni. Az elemzésben számszerűsíteni tudjuk az ellátási hiányosságokat, ami segíti a szükséges beavatkozások tervezését és az elvégzett beavatkozások értékelését – ismertette Pálinkás Anita, az ELKH-DE Népegészségügyi Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa.
Az indikátorok alapján kimutatták például, hogy a komplementer területekhez képest a szegregátumokban élők 20-25 százalékkal gyakrabban járnak háziorvoshoz, de ritkábban jutnak el a szakellátásba. Ennek az a következménye, hogy gyakrabban és súlyosabb tünetekkel kerülnek kórházba és a halandóság is nagyobb közöttük. Az adatokból az is kiderült, hogy jelentős különbségek vannak például a terhességmegszakítások és a koraszülések számában is.
– A projekt a szegregátumokra fókuszál, de ez a módszer alkalmas Magyarország összes településének vizsgálatára is. A rendszer további nagy előnye, hogy megbízható és kellően részletes adatokkal tudja támogatni a prioritások felállítását is. Rámutathatunk, hogy egy adott településen hol van szükség beavatkozásra, különböző intézkedésekre, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek – emelte ki Vincze Ferenc, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézet tanársegéde. A szolgáltatást a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézete által koordinált munkacsoport dolgozta ki, aminek tagja a Központi Statisztikai Hivatal, a Miniszterelnökség Lechner Tudásközpontja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkársága.
– Tekintettel arra, hogy szolgáltatásunkat korábban a hazai háziorvosi rendszer monitorozására dolgoztuk ki, ezt adaptáltuk a szegregátumokra, véleményünk szerint a rendszer szélesebb körben, az egészségügyi alapellátás fejlesztése során is alkalmazható lenne. A kutatás másik előnye, hogy mivel az adatokat regionális szinten is összesítettük, választ adhatunk többek között arra, hogy a Debreceni Egyetem ellátási területén milyenek az ellátási viszonyok, meg tudjuk mutatni, hol vannak jól és kevésbé jól ellátott területek. Ez az egyetem vezetőinek is fontos információkkal szolgálhat – tette hozzá Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézet igazgatója.
A Debreceni Egyetem szakemberei azt remélik, hogy a vizsgálatban kidolgozott szolgáltatás hamarosan ingyenesen hozzáférhető lesz, és hasznos információkat adhat többek között az önkormányzatoknak, a háziorvosoknak és a civil szervezeteknek. A kutatók projektjüket a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozatának részeként az MTA Dísztermében mutatták be.
