Életet menthetnek az drónok az aranyórában

Az EgészségKalauz sorra vette, mely esetekben segíthetik az életmentést a drónok.

Kórházon kívül történik az akut szívleállások 70 százaléka, a halálo­zási ráta 90 százalék. Magyarországon a kórházon kívüli keringésmegállások száma magas, és csak az esetek 40 százalékában történik lai­kus szemtanúk által végzett újraélesztés (CPR). Minden segítség nélkül eltelt perc­cel 7–10 százalékkal csökken az újraélesztés sikeressége.A keringésmegállás oka leggyakrabban kamrafibrilláció. Nálunk is egyre több helyen található automata külső defibrillátor (AED), mely alapvető segítség az újraélesztésben: ha a keringésmegállást kamrafibrilláció okozza, a készülék ezt felismeri és lehető­vé teszi a defibrillálást. A laikus megfelelő CPR-rel és automata külső defibrillátor (AED) használatával az első 3–5 percben – és amíg megérkezik a szaksegítség – 50–70 százalékra tudja növelni a túlélés esélyét.

Azokon a helyszíneken, ahol nyilvános automata külső defibrillátor (AED) nem érhető el és az első­segély kiérkezése is időbe telik, a drónnal odaküldött AED életet ment.

A működési elv lényege: ha segélyhí­vás érkezik, az operátor azonnal dönt ar­ról, hogy szükséges-e AED, és azonnal értesíti a drón pilótáját, aki a GPS-koordináták alapján a helyszín­re vezeti azt. Egy vizsgálatban 55 esetet vetettek össze: a drón és a mentő is megérkezett ezen esetekben. Az esetek 67 százalékában a drón hamarabb vitte a helyszínre az AED-t, mint ahogy a mentő kiérkezett, átlagosan 3:14 percet nyerve ez­zel. Ez éppen az az idő, amely az AED alkalmazásának sikerességét – vagyis a túlélést – szignifikánsan növeli.

A hollandiai Delft egyetemén olyan defibrillátort fejlesztettek, amely magában a drónban van.

Egy tanulmány azt igazolta, hogy egy tömegbalesetben a drónnal (kamerájá­val közvetítve a helyszínen látottakat) 3,5 perccel tovább tartott maga a triázs folya­mata a távolból, de ez annyival gyorsab­ban kezdődött meg az első mentő kiéré­séhez képest, hogy összességében jóval hatékonyabb (gyorsabb) volt. Egy másik vizsgálatból az derült ki, hogy drónnal, videókamerán keresztül a sérültek 82 százalékát helyesen osztályozták a távolból. Egy spanyol munkacsoport ki is dolgozta a drónnal végzett triázs és az első laikussal a helyszínen elvégeztetett ellátási lépések protokollját: a laikusok által sta­bil oldalfekvésbe helyezendőket ki tud­ják választani az online videóközvetítés alapján, és a szemtanúk a vérző sebek első ellátását is meg tudják kezdeni, mert a triázsolást végző drón viszi és ledobja az ehhez szükséges eszközöket (érszorító, hőtakaró stb.).

Vagyis minden eredmény arra utal, hogy tömeges közlekedési balesetben a hagyományos, első kiérkező ellátó által végzett triázshoz képest a drónnal végzett triázzsal nem különbözik a sérültek állapo­tának felbecslése, sőt ez sokkal gyorsabb. E módszer lehetőséget ad az irányításnak a gyorsabb célzott segítségadásra.