Egyelőre nem veszi el a technológia az orvosok munkáját

Kopasz János adatvédelmi szakértő, a Taylor Wessing Hungary ügyvédje azzal indította prezentációját, hogy felidézte, az AI már régóta segíti az emberiséget, ám az elmúlt időszakban valósággal berobbant a hétköznapokba, a nagy nyelvi modellek megjelenésével, és például a chatGPT elterjedésével. A mesterséges intelligencia legújabb generációja valóságos felforgató erőt fog jelenteni az életünkben, fogalmazott előadásában Kopasz János, aki szerint ez a technológia a life science és egészségügy területét sem kerüli el. Itt lehet gondolni az ellátás megszervezésére, a robotikára, robotsebészetre, vagy a képalkotói diagnosztikában alkalmazott szoftverekre. Ezen új technológiák közös jellemzője, hogy a korábbi megoldásoknál sokkal hatékonyabban dolgoznak. Ez pedig az egészségügy területén különösen fontos a hatalmas humánerőforráshiány és az orvosok leterheltségének fényében.

Ezekkel a technológiákkal egy betegfókuszú egészségügy alakítható ki – vélekedett a szakember, aki szerint távolról sem tart ott a rendszer, hogy ezek az eszközök elvegyék az orvosok feladatainak ellátását. Előadásában kitért arra is, hogy ezen új típusú rendszereknek milyen jogszabályoknak kell megfelelniük. Ha ezekkel egy adott cég, akár az egészségügyben, ahol kifejezetten érzékeny adatokról van szó, nem foglalkozik, akkor jelentős kockázatokat vállal fel. A GDPR-szabályok szerint az éves árbevétel 4%-ának megfelelő bírságra is számíthat az adott cég a szabályok megsértése esetén, a mesterséges intelligencia törvény értelmében ez az arány már 6% lehet. Egy esetleges bírság pedig jelentős reputációveszteséget okozhat a cégnek, és a bizalomvesztés is mérgezheti a vállalkozás jövőjét – ismertette.

Földvári Jutas Szvilen, a GE HealthCare közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy WHO 2030-ra vonatkozó előrejelzései szerint világszerte 10 millió orvos fog hiányozni és addigra minden hatodik ember már 60 év feletti lesz a Földön. A demográfiai kihívások mellett az egészségügyi rendszert feszíti szét az is, hogy a rendszerben lévő dolgozók kiégettek, egyes felmérések szerint több mint 40%-uk gondolkodik arról, hogy elhagyja az egészségügyi pályát.

A kedvezőtlen helyzet pedig lecsapódik a páciensek oldalán is: a betegek 44%-a egyszerűen nem bízik abban, hogy időben hozzájut a megfelelő ellátáshoz. A GE Healthcare mindezért felkért egy globális kutatócéget, hogy megvizsgálja, mekkora a baj jelenleg a globális egészségügyben, és ehhez a leginkább érintett szereplőket kérdezték meg: 5500 kórházi ápolásban részesült beteget, 2000 egészségügyi dolgozót. Mindezek felett még 24 mélyinterjút is készítettek egészségügyi szakértőkkel 8 országban.

A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:

• A páciensek és a dolgozók jövőképe azonos: emberibb és rugalmasabb egészségügyet szeretnének a jövőben.
• Hat trendet is azonosítottak: az egészségügyi dolgozók jóléte, a beteg és az orvosi csapat együttműködése, okos és összekapcsolt technológia, a big data hasznosítása, decentralizált ellátás, prediktív-megelőző és precíziós orvoslás.
• Eközben kilenc akadály is jelen van a rendszerben: alacsony munka-elégedettség, a dolgozók nem a képzettségüknek megfelelő munkát végeznek, a klinikusok több kommunikációs és technológiai készségre vágynak, a technológia használata nem egyszerű és intuitív, hiányzik az adatok időben történő hozzáférése, alacsony az AI-ba vetett bizalom, a betegek vonakodnak megosztani az egészségügyi adataikat, a betegek nem bíznak a kórházon kívüli vizsgálatokban, alacsony bizalom az önállóan elvégzett vizsgálatok eredményeiben.

A teljes beszámolót a Portfolio közli.