EESZT: biztonságosabb a betegellátás

A rendszer tavaly november óta tartalmazza a keletkezett adatokat, de indult egy új program, amely során öt évre visszamenőleg feltöltik a betegadatokat – közölte Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Elmondta, a háziorvosok és a járóbetegellátók 10-15 százaléka nem él még az informatikai rendszer nyújtotta lehetőséggel. Nekik is kötelező lenne használniuk, így ők jelenleg jogsértő magatartást folytatnak – jegyezte meg.

Eddig közel 500 millió adat került fel az EESZT-be

Egy év alatt több százmillió betegdokumentum, ellátási esemény és eRecept került fel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) – írja közleményében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Az EESZT egy évvel ezelőtt, 2017. november 1-jén indult el élesben, a közfinanszírozott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak csatlakozásával. A hazai egészségügyben példátlan volumenű informatikai fejlesztéssel a kormány lefektette a digitális egészségügy alapjait.

Az EESZT 2017 évi indulása óta rengeteg információ keletkezett a Térben, így ma már több mint 500 millió egészségügyi adat érhető el a rendszerben, melynek használata igen sokrétű. Az indulás óta a páciensek több mint 176 millió eReceptet váltottak ki, a napi eRecept-beküldések száma egy átlagos hétköznapon meghaladja a 800 ezer darabot. Az egy éves időszak alatt emellett közel 92 millió betegellátáshoz kapcsolódó dokumentum (például lelet, ambuláns lap, zárójelentés)került be az adatbázisba, és közel 10 millió alkalommal kérdeztek le kórtörténeti adatot az EESZT-ből a kezelőorvosok. Az eProfil esetében (ahová azok a kezelőorvos által feltöltött egészségügyi adatok kerülnek fel, amelyek soha vagy csak ritkán változnak és amelyek egy sürgősségi ellátás esetén akár életmentőek is lehetnek) 100 ezernél is több alkalommal küldtek be és kérdeztek le információt.

Az EESZT szolgáltatásaival az orvosok számára több információ áll rendelkezésre a betegről, látják a más kezelőorvosok által felírt gyógykezeléseket, a felírt és azon belül ki nem váltott gyógyszereket, a beutalókat, illetve leleteket. Mindez jelentősen javítja a betegellátás minőségét és hatékonyságát: elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok sokkal pontosabb képet kapnak betegükről, ami elősegíti a biztosabb diagnózist és a gyorsabb gyógyulást.

Az egészségügyi szolgáltatók rendszerhez való csatlakozása folyamatos, így az emberek egyre több, az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos adatot követhetnek figyelemmel egyetlen központosított szolgáltatásban.

Jelenleg a fekvőbeteg-intézmények és a gyógyszertárak 100 százaléka, a háziorvosok 87 százaléka, a járóbeteg intézmények 85 százaléka használja napi szinten ezt a felhő alapú technológiát.

 „Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egyik alapelve, hogy az ellátók a saját, meglévő informatikai rendszereiken keresztül érik el az EESZT funkcióit. Ennek köszönhetően az EESZT rendszer indítása nemcsak központi fejlesztést igényelt, hanem a szolgáltatások elkészülte után az egyes egészségügyi rendszereket is hozzá kellett illeszteni a Térhez, illetve ezekben is ki kellett fejleszteni a szükséges funkciókat. Ez mintegy 10 000 szolgáltató több mint 80 különböző informatikai rendszerszállítótól származó szoftverének fejlesztését igényelte. A rendszer már most is alkalmas lenne arra, hogy a betegek papírok nélkül menjenek végig az ellátáson” – mondta el Szabó Bálint, az EESZT Fenntartási és Üzemeltetési főosztályvezetője.

Az EESZT továbbfejlesztése folyamatosan zajlik. A tervek között szerepel a bevezetés előtti öt évben keletkezett betegadatok feltöltése, a telemedicina-szolgáltatások – vagyis az egészségügyi intézmények közötti digitális képtovábbítás – fejlesztése, illetve speciális egészségügyi nyilvántartások létrehozása. Hamarosan a mobilapplikációk fejlesztése és a csatlakozása is lehetővé válik, amelyek segítségével például elérhetők lesznek az elektronikus receptjeink, betegdokumentumaink és időpontfoglalásaink.