Az MI és a mentésirányítás
Szinte mindenhol javarészt a kilencvenes évek óta alkalmazott technológia segíti a mentésirányítást, a HVG szerint néhány országban azonban már erre is hasznosítják a mesterséges intelligenciát.
A mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának lehetősége nem új, a használhatónak tűnő megoldások nagy része azonban még kísérleti stádiumban sincs. Sokszor éppen azért, mert feltalálói vagy-vagy alapon gondolkodnak. Nem kérdés, hogy egy számítógépes rendszer az embernél több adatot képes feldolgozni, de ne feledjük: az ember a kevés információból származó részleteket is tudja használni, míg egy mechanizmus csak a szükséges paraméterek betáplálása után képes ellátni feladatát. Éppen ezért lehet optimális a vagy-vagy helyett az ember és a gép képességeinek egyesítése.
Így gondolkodnak a Corti technológiáját fejlesztő, azonos nevű startup szakemberei is. A szoftver sosem dönt egymaga, csupán figyel és javasol. Egyrészt megpróbálja értelmezni a telefonáló által elmondottakat, másrészt figyelmet fordít a beszélő hangjára, hanglejtésére, légzésének ritmusára és más hasonló információkra. Ezeket az adatokat nyomban összeveti a korábban rögzített és elemzett többmilliónyi segélyhívás adataival. Az algoritmus minták után kutat, és ha bármilyen adat alapján olyan mintázatot vél felfedezni, amely azonnali beavatkozást igénylő szívproblémára utal, akkor jelez.
A cég egy több mint 160 ezer rögzített segélyhívást tartalmazó adatbázis segítségével tesztelte technológiáját. A hívások közül 4089-ről derült ki, hogy a betegnek szívinfarktusa volt. A humán diszpécserek ezt – a telefonáló által elmondottakból, illetve a viselkedése alapján – az esetek 73 százalékában észlelték, a Corti a maga 93 százalékos észlelési mutatójával jócskán felülmúlta őket. (A fals pozitív jelzések aránya mindkét esetben 2 százalékos volt.) A szoftver nemcsak precízebbnek, de gyorsabbnak is bizonyult: átlagosan 31 másodperccel hamarabb „diagnosztizálta” a kritikus szívproblémát, mint a koppenhágai mentőszolgálat telefonos munkatársai. Andreas Cleve Lohmann, a dán vállalkozás társalapító-ügyvezetője több sajtóorgánumnak is hangsúlyozta: például hirtelen szívleállás esetén minden perc késlekedés 7–10 százalékot ront a beteg túlélési esélyein.
A Corti nemcsak magában fogalmazza meg javaslatait, hanem jelzéseket és javaslatokat ad a dán mentős diszpécsereknek. Sőt az Európai Segélyhívószám-szövetség (European Emergency Number Association) tavaszi konferenciáján bejelentették, hogy ezekben a hetekben négy-öt újabb európai városban vezetik be a rendszert, de használni kezdik Seattle-ben, Szingapúrban és Tajvanon is. Közben a szoftver fejlesztése sem áll le: most éppen a stroke és az enyhébb szívrohamok felismerésére trenírozzák.
