Adatgyarmat leszünk, vagy magunk hasznosítjuk egészségügyi adatainkat?
Joó Tamás egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa arról beszélt a Világgazdaságnak, el kell érni, hogy a magyar egészségügyi adatokból a hazai egészségügy számára keletkezzen haszon.
A magyar egészségügy adatgazdag, jó adottságokkal rendelkezik, rengeteg a digitális lábnyom, ez is a versenyelőnye. Komoly adottság az egybiztosítós modell, ugyanis 1993-ig visszamenőleg központilag rendelkezésre áll minden állampolgár finanszírozásalapú ellátási információja – emelte ki Joó Tamás a Világgazdaságnak, valamint beszélt arról is, hogy az adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás elkerülhetetlen.
Hogyan áll a magyar egészségügy a begyűjtött adatok tekintetében? Sok vagy kevés?
2017-ben élesedett EESZT, az egészségügyi szolgáltatók jelentős része össze van kötve egymással. Az a kritika szokta ugyan érni, hogy kevés jól strukturált adat áll rendelkezésre. Egészen sarkítva: egy pdf-formátumú dokumentumgyűjtemény több mint 300 millió dokumentummal. Ma azonban már rendelkezésre állnak azok megoldások, amelyek a pdf-dokumentumból képesek kutatásra alkalmas strukturált adatot gyártani. Tehát van egy jó alapokkal rendelkező rendszer, a kérdés még az, hogy az okos kütyükből, megoldásokból származó adatokat hogyan lehet bevinni a jó adottságokkal rendelkező állami rendszerbe. Van olyan törekvés állami szinten, hogy ezek adatok is kerüljenek be az EESZT-be.
Hogyan lesz a legnagyobb haszna az egészségügyben az adatok millióinak?
Az adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltást úgy definiáljuk, hogy mind az orvosi döntéshozatalban, a diagnosztikában, a kutatásokban, a népegészségügyi küzdelemben egyre inkább az adatok kerülnek a középpontba. Ezek alapján születnek a döntések. Ez ma is így van. De az idő szűkössége, a korlátos kapacitás, az erőforráshiány miatt az látszódik, hogy vannak olyan egészségügyi szakmák – globálisan is és Magyarországon is –, ahol öt-tíz éven belül nagyon komoly ellátási problémák lehetnek. Ha a napi gyakorlat oldaláról nézünk egy másik példát: Magyarországon egy évben körülbelül 65 millió háziorvos-beteg találkozás történik, és nagyjából öt-hét perc jut átlagosan egy betegre. Ez nagyon kevés. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy a háziorvosok segítséget kapjanak, hogy a rendelkezésre álló szűk időkeretben, a lehető legtöbb információ áttekintésével tudják a legjobb döntést meghozni. Hogy ne kelljen öt-tíz pdf-laborleletet és egyéb ellátási dokumentumot végigböngészni egy adatért, vagy egy konkrét paraméter időbeli alakulásáért, mert erre nincsen idő, hanem egy kérdéssel választ kapjon az orvos a tendenciákra, azaz egy kérdéssel strukturált adatokhoz jusson. Ezek a megoldások készülnek, töretlenül fejlődnek, ez az adatvezérelt ellátás.
A teljes beszélgetést ITT olvashatja
