Valós dilemmák és veszélyes válaszok a rákgyógyításban
Szendi Gábor legújabb könyve, a Kezelés vagy gyógyítás?, az onkológia rendszerszintű bírálatára épít. A Telex „könyvajánlója”.
A szerző – aki korábban az antidepresszánsok, az oltások és a Covid-kezelések kapcsán is hangoztatott vitatott nézeteket – a modern orvoslást a „betegségipar” kiszolgálójaként, a rákgyógyítást pedig tudatosan félrevezetett folyamatként mutatja be.
A könyv ügyesen keveri a valós tudományos dilemmákat a megalapozatlan összeesküvés-elméletekkel. Szendi a „lead time bias” (korai felismerés miatti látszólagos túlélés-növekedés) jelenségét az onkológia tudatos statisztikai csalásaként tálalja, elhallgatva, hogy a tudományos kutatások ezt rutinszerűen korrigálják. Megkérdőjelezi a rák szomatikus mutációs elméletét, helyette a mitokondriális anyagcsere-elméletet preferálja. Bár ez utóbbi létező kutatási irány, nem alkalmazható univerzálisan minden tumortípusra. Azt állítja, az onkológia titkolja a megelőzés lehetőségét, miközben az életmódbeli kockázati faktorok (dohányzás, étrend) évtizedek óta a hivatalos protokollok részét képezik.
Bizonyítatlan „csodaszerek”
A kötet a hagyományos terápiák helyett (vagy mellett) olyan, emberi felhasználásra rák ellen nem tesztelt szereket népszerűsít, mint a fenbendazol (állati féreghajtó) vagy az ivermektin. Ezek hatásosságát Szendi nem klinikai vizsgálatokkal, hanem egyedi esettanulmányokkal (anekdotákkal) igyekszik alátámasztani, ami a tudományos módszertan szempontjából súlyosan félrevezető.
Mint a Telex könyvkritikájában szerepel: az mindig sokatmondó jel, ha egy tudományos témával foglalkozó könyvben az apró betűs részben az áll, hogy „a könyvben szereplő információkat mindenki csak és kizárólag saját felelősségére használhatja: a kiadó nem vállal jogi felelősséget azokért az esetleges károkért, amelyek a műben közölt vélemények, álláspontok vagy kijelentések gyakorlati alkalmazása miatt közvetlenül, vagy akár csak közvetett módon bekövetkezhetnek”.
Bár a gyógyszeripar profitorientáltsága legitim kritika tárgya lehet, a könyv veszélye abban rejlik, hogy aláássa az orvos-beteg bizalmat. A tudomány farvizén evickélő, de bizonyítatlan terápiákat ajánló narratíva életveszélyes döntésekre sarkallhatja a kiszolgáltatott betegeket.
