Újra növekszik a szifiliszfertőzések száma
A betegség idegrendszerben kialakuló formájának magyarországi terjedéséről és az ezzel kapcsolatos teendőkről tartottak konferenciát az MTA-n.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Országos STD Centruma közös ülést tartott 2010, Neurosyphilis Magyarországon címmel. Az ülés apropóját az adta, hogy Magyarországon 1989 óta több mint ötszörösére nőtt a szifiliszfertőzések száma, és újra megjelent a későn felismerve visszafordíthatatlan károsodásokat okozó neuroszifilisz betegség is. A szifilisz különlegessége, hogy a fertőzés után igen hamar az egész testre, így lappangva az idegrendszerre is átterjed. Neuroszifilisznek azt nevezik, amikor a betegség az agy működését is károsítja.
Csohán Ágnes osztályvezető főorvos a betegség magyarországi elterjedéséről tartott előadást, és beszámolt arról, hogy a kilencvenes évektől újra növekedni kezdett a szifilisszel fertőzöttek száma. A legtöbb beteget 1953-ban regisztrálták, de a megfelelő gyógykezelésnek köszönhetően a ’70-es évekre az országból szinte teljesen eltűnt a betegség, 1989-ben már száz fő alatt maradt a fertőzöttek száma.A kilencvenes évek óta a volt szovjet tagköztársaságokban kirobbant szifiliszjárványnak, a határok megnyitásának és a lazább egészségügyi szabályozásnak köszönhetően lassan, de növekszik a megbetegedések száma, és jóval meghaladta az évi 500-as határt. Csohán Ágnes kiemelte, hogy a betegség nagyobb százalékban támadja meg a férfiakat, és leggyakrabban a fővárosban jelentkezik. Hozzátette, hogy az utóbbi évtizedekben teljesen elfelejtett neuroszifilisz ismét megjelent, tavaly 9 beteget regisztráltak az országban.
Kovács Tibor egyetemi docens a betegség különböző idegrendszeri szövődményeit elemezte, és megemlítette, hogy diagnosztizálásában a legfőbb nehézséget az okozza, hogy rendkívül sokféle tünetet okozhat, ezért is nevezik a szifiliszt a „nagy utánzónak”. A kór ismertebb megnyilvánulásai mellett a betegség következtében kialakulhatnak érrendszeri panaszok, így stroke is, de az agy károsodása depresszióhoz, agresszivitáshoz, epilepsziához is vezethet.
Kovács Tibor beszámolt egy 35 éves magyar férfi esetéről, akinek tavaly szeptember közepén gyengült el a jobb oldala és vált zavarttá, amiért kórházba szállították. A betegség előrehaladtával stroke tünetei, és bénulás miatt kezdtek a férfit kezelő ideggyógyászok arra gyanakodni, hogy a betegsége nem szokványos eredetű.A pácienst ezután más szakemberek is megvizsgálták, akik megállapították, hogy neuroszifiliszben szenved. A megfelelő kezelésnek köszönhetően helyreállt a stroke-ot okozó agyi érhálózat állapota, az agyi károsodás azonban nem volt visszafordítható, és a férfi IQ-ja 70 körüli értékre esett vissza. Kovács Tibor kollégái kérdésére elmondta, hogy neuroszifiliszre a fentihez hasonló esetekben érdemes gyanakodni. Olyankor merül fel a betegség lehetősége, amikor a tünetek a nem várt irányba fejlődnek, vagy azok nem a megszokott módon jelentkeznek. A 35 éves férfi esetében a fiatal életkorban kialakult stroke-ok és a vér szűrővizsgálatai segítették a diagnózist.
A neuroszifiliszhez társuló tünetek közül Németh János professzor a szemészeti szövődményeket, a látásromlást, a látóideg sorvadását, Répássy Gábor professzor a fülészeti komplikációkat, a halláscsökkenés és süketség tünettanát és patológiáját ismertette.
Az ülés végén Horváth Attila professzor és Kárpáti Sarolta, a Bőr-, a Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója foglalta össze a szakma álláspontját a szifilisz megelőzésével kapcsolatban. Horváth Attila javasolta a vérmintából történő szifilisz-szűrővizsgálatok kivitelezését minden kórházi felvételre kerülő betegben, meghatározott, pl. 2–3 éves időszakra, amely véleménye szerint nem járna komoly költségekkel.
