Új kockázati pontrendszer diabéteszben

Eddig is számos javaslat született arra, miként választhatók ki a népesség köréből azok, akiknek a cukorbetegség átlagosnál nagyobb kockázatával kell számolniuk. Brit kutatók nemrég olyan új pontrendszert ismertettek, amelyhez nincs szükség laboratóriumi vagy egyéb bonyolult és költséges vizsgálatok elvégzésére. Ez ugyanis csupa olyan információ alapján méri fel az aktuális kockázat mértékét, amelyről többnyire maguk az érintettek is felvilágosítást tudnak adni vagy amelynek az egészségügyi nyilvántartásban is könnyen a nyomára lehet bukkanni.
A British Medical Journal internetes oldalán közzétett algoritmus 355 angliai és walesi háziorvosi praxis több mint 2,5 millió betegének adatain alapszik. A 2008 márciusában lezárult, egy évtizedes adatgyűjtés tapasztalatai azt jelzik, hogy az életkor, a nem, az etnikai hovatartozás, a testtömegindex, a dohányzási szokások, a családban előfordult cukorbetegség, a szociális helyzet, a kezelésre szoruló magas vérnyomás fennállása, a szívbetegség és a kortikoszteroidok szedése ismeretében meglehetősen pontosan előrejelezhető azoknak a köre, akiknél az elkövetkezendő tíz évben 2-es típusú diabétesz jelentkezik.
A pontrendszer (QDScore) a korábbi kockázatbecslő módszerekkel összehasonlítva is kiválóan teljesített, ezért kidolgozói azt remélik, hogy egyszerűsége és pontossága folytán már a közeli jövőben helyet kap a napi klinikai gyakorlatban és az átfogó népegészségügyi prevencióban – annál is inkább, mert a jelenlegi elektronikus nyilvántartások programja minimális idő- és anyagi ráfordítással alkalmassá tehető arra, hogy a tárolt információk alapján egyetlen gombnyomásra megadja a kockázati pontszám értékét.

Medical Tribune

Kommentár

A 2-es típusú „diabétesz-világjárvány” súlyos anyagi terheket ró az egyénre, az egészségügyi ellátást finanszírozókra, de végső soron a társadalomra is. A betegség megelőzésére irányuló klinikai kutatások bebizonyították, hogy a nagy kockázatúak számára beállított életmód-változtatásra épülő kezelés (a testsúly csökkentése és a fizikai aktivitás fokozása) 58 százalékkal csökkentette a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A megelőzésre irányuló gyógyszeres vizsgálatok ennél sokkal szerényebb eredménnyel zárultak. Az elhízás és a mozgásszegény életmód kerülése az a két fő terület, ahol a prevenció terén előbbre léphetnénk. Közismert, hogy egy „frissen felfedezett” cukorbetegség esetén a kóros anyagcsere-folyamatok már legalább öt éve fennállnak, a beteg tünet- és panaszmentes, de a magas vércukorértékek miatt megkezdődik a szövődmények kialakulása. A kockázati tényezők megismerésével sokféle szűrőmódszert kidolgoztak. Nyilvánvalóan felesleges és drága az egész népességet vizsgálni, hiszen a cél a diabétesz kialakulása szempontjából nagy kockázatúak kiemelése.
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség ajánlást dolgozott ki a megelőzésre, és a finn diabetológiai gyakorlatban már jól bevált FINDRISK kérdőívet ajánlja. A nagyon egyszerű kérdéseket tartalmazó kérdőív kitöltése után kapott pontszámok alapján fel lehet ismerni a veszélyeztetetteket. Ezt követően kerülhet sor az éhomi vércukorérték laboratóriumi meghatározására, a fizikális vizsgálatra, valamint más, a szív-érrendszeri betegség kialakulásának fokozottabb kockázatát jellemző paraméterek felmérésére. Finnországban a kérdőívek a háziorvosi rendelőben, a gyógyszertárakban és más egészségügyi ellátást végző helyszíneken hozzáférhetők.
A Magyar Diabétesz Társaság a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a FINDRISK kérdőívvel, a 77 Elektronika Kft. támogatásával és a háziorvos kollégák együttműködésével egy több ezer lakosra kiterjedő kockázatszűrést végez. A kérdőív hasznosságának értékelése mellett a vizsgálat végén reményeink szerint arra is választ kapunk, hogy a hazai lakosság egyes kockázati tényezői (életkor, családi kórelőzményben előforduló cukorbetegség, testtömeg és haskörfogat, életmódtényezők, kardiovaszkuláris betegségek, nőknél a gesztációs diabétesz előfordulása) milyen mértékben befolyásolják a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Egy reprezentatív vizsgálatunk, melyet a Debreceni Egyetemen Ádány Róza professzor asszonnyal és munkatársaival végeztünk, feltárta, hogy hazánkban a 19 és 70 év közötti korosztályban a cukorbetegség előfordulása 8,65 százalék (ez a szám jóval meghaladja a korábbi, 5 százalékos becslést).
A BMJ közleményében ismertetett kockázatfelmérés hasonló az általunk végzett vizsgálathoz. Több kockázatelemző módszer ismert, a nemzetközi ajánlás a FINDRISK kérdőívet támogatja.

Dr. Hidvégi Tibor PhD
A Magyar Diabétesz Társaság főtitkára