Új egészségügyi szakmai irányelveket adtak ki
Az új irányelvek a gyermekek tápláltsági állapotának szűrésében, az axiális spondyloarthritisek diagnosztikájában, valamint a demencia kezelésében, illetve a gondozásban nyújtanak segítséget a szakembereknek.
A „Tápláltsági állapot szűrése a gyermek alapellátásban” című egészségügyi szakmai irányelv célja annak meghatározása és ajánlása a gyermekorvosok, háziorvosok, ápolók, gyermekápolók, dietetikusok, iskolaorvosok, illetve védőnők számára, hogy a tápláltsági állapot felmérése, rögzítése és értékelése a különböző életkorokban milyen módszerek mentén történjen meg.
A megfelelő táplálkozás és táplálás alapvető fontosságú a csecsemők és gyermekek szomatomentális és pszichés fejlődése, egészsége szempontjából. A csecsemők és gyermekek egészségének megítélésekor fontos megállapítani, hogy a tápláltságuk és fejlődésük koruknak megfelelő-e. Ennek szűrése különösen nagy jelentőségű a túlsúly, elhízás és az alultápláltság megállapításában, megfelelő kezelésében, megelőzésében.
Hazánkban a tápláltsági állapot egységes módszertannal történő mérésével, értékelésével és megfelelő dokumentálásával megbízható adatokat kaphatunk a gyermekek tápláltsági állapotáról.
„Az axiális spondyloarthritisek diagnosztikája és kezelése” irányelv ajánlásai a felnőtt korú axSpA-ban szenvedő betegek gyógykezelésével foglalkozó egészségügyi szakemberek számára – mint a háziorvosok, reumatológusok, ortopéd-traumatológusok, szemészek, bőrgyógyászok, gasztroenterológusok, mozgásszervi rehabilitációs szakorvosok, illetve gyógytornász-fizioterapeuták – nyújtanak segítséget.
Az axiális spondyloarthritis (axSpA) alatt értjük a spondyloarthritisek formakörébe tartozó, a gerincoszlop ízületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedését, a gyulladásos bélbetegségekhez, pikkelysömörhöz társuló, és a reaktív ízületi gyulladást követő csigolya ízületi gyulladásokat. Az axSpA kezelésében az előző egészségügyi szakmai irányelv elkészítése óta megújult a gyógyszeres kezelés, több új készítmény került forgalomba. Mindezeket az eredményeket a napi gyakorlatban is szükséges figyelembe venni.
Az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásainak követése révén a betegség diagnózisa hamarabb felállítható, következésképpen a betegek hamarabb kapnak adekvát ellátást, a kezelési elvek követésével hosszabb ideig fenntartható az egészségtől függő életminőségük, a betegségkimenet (mozgásparaméterek, gyulladásos paraméterek, társuló betegségek előfordulása) kedvezőbb, és a kezelés esetleges mellékhatásai is csökkenthetők.
„A demencia kórismézése, kezelése és gondozása” című irányelv célja, hogy összefoglalja a demencia kockázati tényezőit, ismertesse a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségeket és a szakszerű gondozás feltételeit. A betegség korai felismerése révén a terápia és a fejlesztés gondos megtervezését is segíti az irányelv, ezáltal a betegség progressziója lassítható, valamint a beteg jobb életminősége hosszabb ideig lesz fenntartható.
Hazai egészségügyi szakmai irányelv ebben a témakörben eddig még nem jelent meg. Magyarországon megközelítőleg 250 ezer demenciával diagnosztizált ember él. A betegségben szenvedők száma családtagjaikkal együtt – akiket a betegség indirekt módon szintén érint – 1 millió főre tehető.
