Történelmi siker a kardiovaszkuláris cselekvési terv elfogadása

A szív- és érrendszeri betegségek az első számú halálokok között szerepelnek Magyarországon, évente több mint 60 ezer halálesetet okoznak, a kardiovaszkuláris betegségek az összes egészségügyi ráfordítás csaknem 20 százalékát teszi ki, mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) igazgatója, az AIPM által szervezett kardiometabolikus konferencián, ahonnan az Economx tudósított.

A kardiovaszkuláris megbetegedések a világon is vezető halálok között szerepel, az EU 27 országai között 1,8 millió ember haláláért felel évente, emellett pedig 210 milliárd euró gazdasági kárt is okoz, ez pedig még annál is nagyobb költség, mint amekkora az EU éves büdzséje – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora és a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke.

Magyarország számára az  Európai Unió (EU) soros elnökség során az egészségügy kiemelt prioritása a kardiovaszkuláris betegségek elleni fellépés és egy közös, uniós cselekvési terv kialakítása. Merkely Béla sikertörténetként beszélt arról, hogy a napokban fogadták el a kardiovaszkuláris egészségtervet. 

Vannak sikerek a kardiovaszkuláris mortalitási ráta csökkentésében, például csökken a stroke-betegek száma, kevesebb az infarktus, ugyanakkor a szívelégtelenségből eredő halál ma riasztó adatokat mutat. Egy szívelégtelenségben szenvedő beteg kórházi hospitalizációjából adódó többletköltségek pedig nagyon magasak, akár 5 és 24 ezer eurói közötti is terjedhet. Merkely Béla úgy fogalmazott, a szívelégtelenség a szív rákos megbetegedése, progresszív betegség, magas halálozással jár, sokba is kerül és rossz életminőséget jelent a betegek számára. A betegek fele két éven belül életét is veszti.

Az 50 év felett a lakosság jelentős része a magas kardiovaszkuláris rizikó csoporthoz tartozik. A professzor a kockázatok között említette a dohányzást, az alkoholfogyasztást, valamint a túlsúlyt is.