Tervezőprogram és robotfúró
A csípő, a térd degeneratív ízületi elváltozásai a csont- és porcrészek deformálódásához, kopásához vezetnek. E kórképek legmeghatározóbb tünete a fájdalom, amely a folyamat előrehaladtával egyre elviselhetetlenebbé válik. Következménye, hogy a beteg mozgása beszűkül, illetve az állandó fájdalom miatt képtelenné válik mindennapi feladatainak ellátására. Érthető tehát, hogy a megoldás régóta foglalkoztatja az orvostudományt.
A különböző konzervatív (gyógyszeres, fürdő-, fizio- stb.) terápiák nem hoztak átütő eredményt, ellenben a műtéti kezelések megfelelő gyógymódot jelentnek. Ezek során mind a combcsont fejét, mind a csípőcsont által alkotott vápát kicserélik fém és műanyag kombinációjából álló protézisre (total hip arthroplasty, THA), térd-arthroplasztikánál (total knee arthroplasty, TKA) pedig a combcsont és a lábszárcsont közötti ízületi felületek cseréje történik meg.
Kezdetben e protéziseket csontcemettel rögzítették. A technika fejlődésével azonban kialakult a cement nélküli rögzítés is. E módszer kulcspontja pedig, hogy a csontban kiképzett üreg és a protézis a lehető legpontosabban illeszkedjen, hiszen eleinte az ékhatás fogja helyén tartani az implantátumot. A műtét nem megfelelő kimenetele a (fertőzések mellett) ezen illeszkedés pontatlansága, a protézis „lötyögése” miatt adódik. Ez később újabb, visszatérő fájdalomhoz vezet, ami újbóli műtétet tehet szükségessé.
A siker kulcsa a pontos tervezés
A pontosabb illesztés kívánalma vezette az a kaliforniai Davis Egyetem és az IBM mérnökeit a Robodoc rendszer kifejlesztésére az 1980-as években. Maga a rendszer két részből áll: az Orthodoc nevű tervezőprogramból, illetve magából a Robodoc nevű robotfúróból. Ez a két rész külön is használható, hiszen mindkettő önmagában is elő tudja segíteni a műtét jobb kimenetelét. A műtét menete a következő: első lépésként a paciens beteg ízületéről egy háromdimenziós komputer-tomográfiás (CT) képet készítenek. A kapott képet az Orthodoc szoftverrel manipulálják, és megtervezik a műtét pontos menetét. A szoftverrel a kérdéses ízület elöl-, oldal- és felülnézeti, illetve háromdimenziós képén dolgozhatunk. A program könnyen kezelhető, úgynevezett point-and-click rendszerű, ami megkönnyíti a sebész dolgát.
A tervezést segíti a legnagyobb gyártók termékeit tartalmazó, beépített protézisregiszter is, illetve az a szimulációs szoftver, amely a műtét kimenetelét számítja ki.
A cikk további része, egyéb orvostechnológiai cikkekkel együtt elolvasható a Gyártástrend oldalán.