Szlávik János elárulta, mikor nem lett volna szükség a gyerekek oltására

Jelentősen enyhítette a kormány a fertőzés utáni visszatérés idejét és a visszatéréshez szükséges módot, nem kell már mindenkinek PCR-tesztet csináltatnia. A kórházi tapasztalatok ezt a döntést visszaigazolják?

Változtatni kell a karanténszabályokon, változtatni kell a kezelésen, folyamatosan figyelni kell a nemzetközi eredményeket, és ezek a jelenlegi járványügyi intézkedések abszolút követik az újfajta omikron variánsnak a viselkedését. Erről tudni kell azt, hogy sokkal gyorsabban okoz megbetegedést, tehát nem négy-öt nap a lappangási ideje, hanem akár 2-3 nap is lehet, a lefolyása emiatt gyorsabb, mint a korábbi változatoknak, azaz bőven elképzelhető, hogy egy héten belül mindenki meggyógyul a betegségből. Ráadásul a vírust átadni csak a betegség első néhány napjában lehet nagyobb mennyiségben, úgyhogy úgy tűnik, hogy nagyon helyes döntés volt. A karantén idejét hét napra rövidítették, és ha valaki az ötödik nap után teljesen tünet- és panaszmentes és elvégeztet akár egy gyorstesztet is, és az negatív, akkor mentesül az izoláció alól. Nagyon fontos, hogy az izolációt és a karantént különítsünk el. Nagyon sokan nem tudják, hogy a karantén látszólag egészséges emberek elkülönítését jelenti, az izoláció pedig azokét, akik betegek. Két különböző fogalomról beszélünk.

(...)

Azt kiszámolta valaki, hogy miután elérhetővé vált az oltóanyag, hány felnőttnek kellett volna, szinte azonnal, felvennie az oltást, hogy a mainál szebb grafikont lássunk?

A felnőttek 89 százalékának a beoltásával nem lett volna szükség a gyerekek oltására.

Úgy tűnik, hogy a halálozás nem követi a fertőzések dinamikáját.

Rendkívül szerencsés opció, ami most zajlik, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell törekedni arra, hogy még több ember legyen beoltva. Afrika nagyon sok államában nem tudják az oltottságot növelni, mert nincs elég oltóanyag. Az omikron variáns, bármennyire is jóindulatú, nagyon-nagyon sok ember halálát okozza az afrikai régióban.

Mit fognak csinálni, ha Magyarországon véget ér a járvány, Európában is, és utazni akarnak az emberek, mondjuk, Afrikába? Olyan helyekre, ahol nincs meg az az átoltottság, tehát a járvány is él.

A védőoltások védenek minket, de ha olyan régióba utazunk, ahol még tombol a járvány, akkor kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy egy újabb variáns jelenik meg, hiszen a variánsok csak akkor tudnak megjelenni, ha egy régióban járvány van és a vírus tud szaporodni és újabb és újabb embereket megfertőzni. Ezért kell a világnak figyelni a fejlődő országokra és az idén nagy mennyiségben megjelenő, akár még a meglevőknél is korszerűbb oltóanyagokat is eljuttatni ezekbe a régiókba. Ezzel megakadályozni azt, hogy a koronavírus járványosan terjedjen, megakadályozni azt, hogy újabb mutánsok jelenjenek meg. Csak így fogjuk tudni legyőzni a járványt.

(...)

Poszt-Covid és long-Covid szindrómával hogyan kezelnek embereket?

Rettenetesen nehéz kezelni. Most jönnek azok az eredmények, hogy mi okozza a poszt-Covidot, miért van ez, a vírus mit támad meg. Kiderült, hogy az emberi szervezetbe bejutást követő néhány napon eljut rengeteg szervrendszerbe, és ez az alapja a poszt-Covidnak, hiszen nagyon nehéz eltüntetni. Nagyon gyakori a véralvadási zavarokhoz társuló elváltozás. Maga a tüdőgyulladás is egy úgynevezett érelzáródásos folyamat következménye, de ugyanígy lehet sztrók, szívinfarktus, véralvadási zavar. Szinte felsorolhatatlan mennyiségű betegséget okoz és ezeknek egy részét az illető, sajnos, megtartja a gyógyulás után. Ez azt jelenti, hogy a betegségek 20-25 százalékánál egyes tünetek megmaradhatnak. Az agyi köd, hogy nem tud normálisan gondolkodni, a feledékenység, hogy nem jönnek a gondolatok utána, hogy nem múlik a köhögés, a fejfájás, a gyengeség, hogy nem tud visszaállni a munkájához, ezek mind-mind poszt-Covid, long-Covid tünetek. Ezekkel rendkívül nehéz mit kezdeni, hiszen itt már nem a vírus direkt hatásáról van szó, hanem azoknak a károsodásoknak a tömegéről, amiket a vírus okozott az akut szakban. Ráadásul poszt-Covid nemcsak súlyos betegség után alakul ki, hanem enyhe betegség után is maradhatnak tünetek. Gyerekeknél is, noha kisebb mennyiségben, de megfigyelünk poszt-Covid tüneteket. Nagyon nehéz kezelni, gyógytornászok, légzésterapeuták, pszichiáterek, kardiológusok tömkelege kell hozzá, hogy pontosan megállapítsuk, hogy mi a baj és mikor lesz gyógyulás. Egyesek szerint a védőoltásnak van védő hatása, tehát ha valakinek a gyógyulást követő negyedik-ötödik hónapban még ezek a tünetei megvannak és kap egy védőoltást, sokszor maga a védőoltás segít valamilyen ismeretlen mechanizmussal.

Ismeretlen mechanizmussal?

Nagyon sok mindent nem tudunk még a koronavírusról. Egy új vírussal találkoztunk, és ezért még mindig nagyon sok mindent tanulnunk kell.

(...)

Az egészségügyi ellátórendszer, csak az ön területén, mit tanult ebből a két évből?

Ezt nehéz megmondani. Nyilvánvalóan megtanultuk azt, hogy az emberiség mennyire esetlen egy ilyen vírussal szemben. Bármennyire is fejlett a technika, az orvostudomány, a vakcinológia, el tudott terjedni a világban egy olyan vírus, ami ellen nem tudtunk egyelőre mit kezdeni, és jó néhány hónapig gyakorlatilag szinte csak asszisztáltunk ahhoz, hogy ez a vírus mennyi embernek az életét veszi el. Összefogásban, a forrásoknak a felhasználásában rettenetesen sokat tanultunk. Azok az orvosi teamek, amelyek létrejöttek az országban a koronavírusos betegek gyógyítására, hatalmas csapatmunkában próbálták a betegek életét megmenteni. A forrásokat, diagnosztikumokat, gyógyszereket, lélegeztetőgépeket, intenzíves kapacitásokat megtanultuk rendkívül gyorsan összpontosítani oda, ahol baj van, és ez nagyon jól sikerült. Kár, hogy ehhez egy járvány kellett, kicsit katasztrófamedicina rendszerben működtünk, de úgy érzem, hogy nagyon sok ország meg tudta ezt oldani. Én remélem, Magyarország sokat tanult egy következő járvány esetére, hogy hogyan kell egy ilyen járvány esetén az egészségügynek működnie.

A teljes interjút az Infostart közli.