Sugárterápia: harmadára csökkenhetne a mellékhatások gyakorisága

A radioterápia során a cél tumoros szövetek elpusztítása, törekedve arra, hogy a környező egészséges szövetekben a lehető legkevesebb károsodás jöjjön létre. Ennek a célnak a megvalósításához vezethetne az, ha a mindennapi rutinban bevett gamma-sugárzás helyett protonokkal történne az érintett terület besugárzása, derül ki egy, a JAMA Oncology folyóiratban megjelent közleményből.

Gamma-foton versus proton

A klinikai szempontból fontos tulajdonsága a protonoknak, hogy az anyagban/emberi szervezetben megtett útjuk végén hirtelen megnő az ionizáló képességük. Ezt a proton energiájától függő mélységben bekövetkező, hirtelen megnövekvő dózisleadást nevezik Bragg-csúcsnak. Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a protonsugárzásnál az „út vége” az elpusztítandó tumoros területre esik, akkor ott, célzottan magas sugárdózis érhető el, míg a környező ép szövetek sugárterhelése jóval alacsonyabb marad. Ilyen módon – protonokkal - célzottan valósítható meg például egy a bőrfelülettől számolva 6 centiméteres mélységben elhelyezkedő tumor besugárzása, miközben a környező szöveteket megkíméljük a fokozott sugárterheléstől és annak valamennyi negatív következményétől.

Fotó: 123rf

A tradicionálisan alkalmazott (és jóval olcsóbb) gamma-sugárzás esetén más a helyzet. A gamma-sugárzás nem rendelkezik Bragg-csúccsal. Leegyszerűsítve: gamma-fotonoknál a megtett út növekedésével a dózisleadás exponenciálisan csökken. Megesik tehát, hogy egy adott mélységben lévő tumor alacsonyabb dózist kap, mint az azt megelőzően elhelyezkedő, bőrfelszínhez közelebb lévő ép szövetek.

Összefoglalva: a részecskegyorsítóból származó, a fénysebesség 60 százalékára gyorsított protonokkal megvalósuló proton-sugárzás hatékonyabban biztosítja a tumor előtti és mögötti ép szövetek védelmét, mint a gamma-fotonokból álló sugárzás.

Mellékhatásokban is megmutatkozó Bragg-csúcs

Philadelphia-ban a Roberts Proton Therapy Center-ben 391 rákbeteget (agytumor, feji- és nyaki tumorok, tüdődaganat, gyomor- és bélrendszeri valamint nőgyógyászati daganatok) kezeltek proton-besugárzással. A kezelés eredményeit 1092 olyan daganatos betegével vetették össze, akiket a legmodernebb eszközök felhasználásával, de gamma-sugárzással kezeltek,- több irányból besugározva a célzandó területet.

Annak ellenére, hogy a gamma-sugárzásnál a legmodernebb technikát alkalmazták, a betegek 27,6 százaléka a kialakuló súlyos mellékhatások miatt kórházi kezelésre szorult. A proton-besugárzást kapó betegeknél ez az arány „mindössze” 11,5 százalék volt. Statisztikai elemzések alapján ez azt jelenti, hogy a proton-sugárzást kapó betegeknél a súlyos mellékhatások rizikója kétharmadával csökkent (RR 0,31; 0,15-0,66; 95 százalék CI).

Vitának helye nincs!

Néhányan kételkednek az eredményekben. Ők úgy vélik, hogy azok a betegek, akik megengedhetik maguknak a költséges proton-besugárzást (ami a világon a maga nemében No1-nak tekintett Roberts Proton Therapy Center-ben történt), az egészségügy egyéb területein is előnyöket élveznek, jobb a különféle terápiákhoz való hozzáférésük, és ez együttesen vezethet ahhoz, hogy sokkal jobban tolerálják a besugárzást.

A fizikai tényekkel, köztük a Bragg-csúccsal vitatkozni azonban nem egyszerű feladat, és elfogadandó tény, hogy a proton-sugárzás, legyen akármilyen drága is, jóval kedvezőbb mellékhatásspektrummal rendelkezik, mint a napjainkban rutinszerűen alkalmazott gamma-sugárzás (például ⁶⁰Co izotópokkal).

(Forrás: JAMA Oncology)