Sok esetben diszkriminatív az egészségügyi ellátás

Magyarországon sokszor nagy kihívásnak bizonyul bekerülni az egészségügybe, és betegként rendes ellátást kapni. Ám az LMBTQ-embereknek még több akadállyal kell szembenézniük, mint gondolnánk. Mindez nem csak a speciális szükségletek esetén van így, a rendszer sok esetben egyszerűen diszkriminatív – és nem feltétlenül a jogszabályok miatt – írja a WMN.

„Az egyenlő bánásmódról szóló törvény az egészségügy keretében is tiltja a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Tehát sem az állami egészségügy, sem a magánegészségügyi szolgáltatók nem diszkriminálhatják az LMBTQ-embereket. Nem utasíthatják el a kezelésüket, nem kaphatnak rosszabb minőségű szolgáltatást, és nem kerülhetnek megalázó helyzetbe” – kezdi a Háttér Társaság ügyvivője, Dombos Tamás, aki a megnyugtató információ után azonban rengeteg olyan esetet és körülményt sorol fel, amikor a törvény bizony nemcsak megbotlik a rendszerben, de rendesen el is hasal. Némely korlátozó körülmény az egész LMBTQ-közösséget érintheti, néhány pedig csak a közösség egy-egy alcsoportját. De mindegyik emberek életét nehezíti meg.

Mindannyian ismerünk olyan jeleneteket nagy amerikai drámákból, amikor valaki kétségbeesetten fut be egy baleset után a sürgősségire, hogy meglátogassa a szerettét, ám egy szigorú nővér megállítja, elmagyarázva, hogy a látogató bizony csak közeli hozzátartozó vagy rokon lehet. Néhány jelenettel később pedig az is kiderül, hogy csak rokon hozhat döntéseket is a beteg állapotával kapcsolatban. A helyzet Magyarországon sem nagyon más, ám az LMBTQ-emberek esetében – főleg egy olyan országban, ahol parázs vita van arról, mi jelenti a családot és mi nem – jogos kérdésként vetődhet fel, hogy mégis ki számít hozzátartozónak és ki nem.

(...)

A gyereknevelés kapcsán a diszkrimináció a jogszabályok szintjén akkor érhető tetten, ha leszbikusok vagy melegek családalapításáról beszélünk. A világ számos országában, így Magyarországon is szigorúan tiltott a béranyaság, 2021 tavasza óta pedig az örökbefogadás is nagyjából lehetetlenné vált az LMBTQ-párok számára, hiszen azt külön miniszteri engedélyhez kötötték. Hasonlóan diszkriminatív jogszabály azonban már korábban is volt a magyar jogrendszerben, ami kimondottan homofób, helyesebben szólva leszbofób volt. Méghozzá az, hogy Magyarországon a leszbikus nők sokkal nehezebben élhetnek mesterséges megtermékenyítéssel, mint a heteroszexuálisak – ha párkapcsolatban élnek teljesen el is vannak tiltva ettől a lehetőségtől.