Rehabilitáció korszerűen

"Leszázalékoltattam magam, rokkantosítottak." Ismerős mondatok - volt olyan időszak, mikor egyáltalán nem panaszképpen, inkább egyfajta dicsekvésként hangoztatták egyesek, hogy valamilyen vélt, vagy valós, esetleg kitalált ok miatt sikerült "kimenteni" magukat a munkából és élethosszig tartó járadékra szereztek így jogot.
Csakhogy minden rokkantsági járadék teher a társadalom számára, és ha nem valós indokok alapján folyósítják, etikátlan, erkölcstelen, megalázó, arról már nem szólva, hogy a "tetten ért" eset büntetendő is. Mindennek ellenére fiatalok, idősek között is akadtak, akik kihasználták az adódó lehetőségeket. Nem zavarta őket az sem, hogy környezetük munkaképtelennek, netán még fogyatékosnak is hitte őket. Rendet kellett tenni e téren!
Ez évtől az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet - az ORSZI - állapítja meg, illetve minősíti szakvéleményben a munkaképesség változását, az egészségkárosodás, illetve fogyatékosság mértékét, a rokkantságot és rehabilitálhatóságot, a keresőképességet, mozgáskorlátozottságot, az egészségi alkalmasságot. Emellett az intézet hatáskörébe került annak az eldöntése is, hogy adott esetben otthoni vagy intézményi ellátásra van-e szüksége valakinek.
- Nem csak egy új intézmény kibővített hatásköréről van szó, hanem teljes szemléletváltásról is - állítja dr. Juhász Ferenc, az ORSZI főigazgató főorvosa, s magyarázatként hozzáfűzi: alaptevékenységük lényege nem a fogyatékosság megállapítása, hanem a megmaradt funkciók felhasználásának, a rehabilitálhatóságnak lehetősége - a társadalmi reintegráció érdekében. Ez komplex tevékenység, nem csak orvosi feladat, hanem széleskörű csapatmunkát feltételez, melyben az orvosok mellett foglalkoztatásügyi szakemberek, szociális szakértők, gyógypedagógusok is részt vesznek.
- A modern szemlélet szerint a rehabilitáció - ha aktív fázisban kezdődik - a megelőzés egyik formája. Nem tekintjük végleges állapotnak a munkaképesség változását, nem "írjuk le" egyszer és mindenkorra a beteget, sérültet, hanem esélyt adunk az egészségkárosodás és következményei felszámolására, amennyiben ez indokolt és lehetséges. Éppen ezért öt éven belül újra vizsgáljuk a megváltozott munkaképességű személyt, hogy megállapítsuk, javulás vagy romlás következett-e be állapotában. Amennyiben egészségi állapota engedi, szorgalmazzuk rehabilitációs munkahelyen történő alkalmazását. Ezeknek a munkahelyeknek jelentős anyagi előnyöket is jelent a foglalkoztatás, hiszen a foglalkoztatott bérének 75 százalékát megtéríti az állam - tudatja a főigazgató, akinek intézete közel 30 jogcímen végez komplex szakértői tevékenységet és ad ki szakvéleményt, regionális és megyei szervezetei közreműködésével. Hatáskörük bővülése következtében szociális szakértői szervként szakvéleményt adnak az ápolási, gondozási szükséglet mértékéről, a szociális intézményben történő elhelyezési rászorultságról és a szociális ellátást megalapozó orvosi igazolások felülvizsgálatáról. Valójában tehát egyfajta "szűrőként" működik az ORSZI, melyen keresztül el lehet jutni az adott szolgáltatásokhoz.
A feladatkör bővülését indokolta a szociális szolgáltatások fejlesztésének igénye is, leginkább idős embertársaink érdekében. Az idős emberek által igénybe vehető szociális szolgáltatásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozzák. A szociális szolgáltatások a következők: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubja, demens személyek nappali intézménye, időskorúak gondozóháza, idősek otthona.
A felsoroltak közül jelentősen változtak 2008-ban a házi segítségnyújtáshoz és az idősotthoni ellátáshoz való hozzáférés feltételei. Mindkettő csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható az igénylő számára. A gondozási szükségletet az önellátás képességének hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorulástól és az önkiszolgálási képesség mértékétől függ.
Az a cél, hogy minden rászoruló a megfelelő szolgáltatást kapja. Intézményi elhelyezésben csak az részesüljön, akinél ez valóban indokolt. Ez év őszéig 7200 személy gondozási szükségletének elbírálási kérelme érkezett az intézethez, és 5351 esetben a beteg szempontjából pozitív szakvéleményt már a helyszíni vizsgálatok is követik.

Leopold Györgyi (MTI-Press)