Mindfulness-el az információs túlterheltség ellen
Hogyan hat ránk a túl sok információ és hogyan segít a mindfulness a munkahelyen? Horváth Ágnes mindfulness oktató, alvástréner írása a HRPWR-en.
Megdöbbentem, mikor olvastam, hogy a mai modern ember annyi információval találkozik egy nap, amennyivel a középkor embere körülbelül 7 év alatt. Még néhány érdekes adat:
– az emberi agy 120 bit/sec kapacitással képes dolgozni. 60 bit/sec-re van szükség ahhoz, hogy megértsünk egy embert, aki beszél hozzánk.
– A HBR szerint 25 percre van szükség, mire teljes figyelemmel vissza tudunk térni egy feladathoz, ha félbeszakítjuk mondjuk azzal, hogy válaszolunk egy e-mailre…
– Az USA-ban 4000 embert kérdeztek az e-mailezési szokásaikról, 60%-uk a WC-n is nézi az e-mailjeit, 15% a templomban is), 11%-uk titkolta már el családtagok elől, hogy megnézte az e-mailjeit.
Az információs túlterheltség valós jelenség – akkor is, ha nincs okostelefonod vagy ha van, vigyázol, hogy mikor, mennyit nézegeted, és akkor is, ha esténként szigorúan nemtévézel, nemkütyüzöl. Hogy miért? Mert az információ addiktív. A mindfulness terminológiájában doing mode-nak, azaz csinálás-üzemmódnak hívják a hétköznapi elmét. A doing üzemmódnak a csinálás és még több csinálás a mániája, legyen szó neten szörfözésről, érdekes cikkek, infók begyűjtéséről vagy a messenger óránkénti (ja nem, félóránkénti!) csekkolásáról. Többfajta módon hat ránk a sok adat, beleértve az önbizalmunkat, hangulatunkat és stressz-szintünket is. Szerencsére rá tudunk erősíteni a being mode-ra (tudatos jelenlét vagy mindfulness meditáció), ami jelen esetben segíthet például jobban beosztani az időnket és a figyelmi energiáinkat, sőt, jobb döntéseket hozni. Nem, nem úgy, hogy a munkanap kellős közepén nekiállsz meditálni. Mondom, hogyan.
Az információfüggésről
Úgy kelsz fel, hogy elhatározod, ma aztán tényleg hatékony leszel? Felmentél a fb-ra azzal az elhatározással, hogy csak ránézel, válaszoltak-e a hozzászólásodra és 20 percre ott ragadtál? Éjjel 1 óra van és már megint elment a napod úgy, hogy felét sem csináltad meg annak, amit akartál?
Valahányszor tehát beleugrasz egy újabb (izgibb, érdekesebb, kevésbé fárasztó) feladatba, az agy dopaminnal jutalmazza ezt. A dopamin pedig függőséget okoz…
Milyen hatással van az információs túltelítettség az agyra?
1, Rossz emlékezőtehetség
Többek közt a Stanfordi Egyetem kutatásai is azt igazolják, hogy a legegyszerűbb memóriateszteken is igazolhatóan rosszabbul teljesítenek azok, akik párhuzamosan több médiumot is használnak egyszerre (pl. okosteló és a gépen megnyitott milliónyi ablak).
2, Csökkenő hatékonyság
Már a 90-es évek óta vizsgálják, milyen hatással van a hatékonyságunkra a multitaskolás. Azt alapul veheted, hogy az APA szerint min. 25-40%-kal (!) romlik a teljesítményed, azaz hibázhatsz és sokkal több időt kell szánnod átlagosan egy feladatra, mint ha csak azzal foglalkoznál. (Tudom, munkahelyen nem lehet megcsinálni, hogy egyszerre egy dologra fókuszálj, de azért a Pomodoro technikát vagy a mindfulness minimeditációt mégiscsak megpróbálhatnád – legalább egyszer egyetlen napig! Meg fogsz lepődni!)
3, Rossz döntéseket hozol a fontos dolgokban (is)
Agyunk rendkívül fáradékony egy szerkezet, főleg, ha döntések meghozataláról van szó. Márpedig minden egyes feladatváltás egy döntés. Az is egy döntés, hogy egy embernek milyen hangnemben válaszolsz, hogy végignézed-e a cukicicás videót, meg az is, hogy válaszolsz-e egy e-mailre vagy sem. Ez a számtalan, pici döntés annyira sok energiát vesz el a kognitív kapacitásunkból, hogy a nagyokra már nem jut erő. Nem leszel képes arra a mentális erőfeszítésre, amivel a családi nyaralásról döntesz vagy arról, etikus-e X dolgot megtenned, vagy hogy elvállald-e a felkínált újabb projektet.
Hogyan hat az információs túltelítettség a mentális egészségünkre?
Magyarán: mennyire borogatja fel a lelki békénket az a sok minden, amit a digitális túlterhelés okoz.
Szorongás és stressz
Amúgy is egy nehéz élethelyzetben vagy? Ki kell fizetned a lakáshitelt vagy megromlott a kapcsolat a pároddal? Ha egy ilyen élethelyzetre rájön az információs túltelítettség, a sima stresszes állapot átválthat szorongássá, de legalábbis növeli a meglévő stresszt.