hirdetés

Miért kísértenek még mindig a Covid- járvány alatti konteók?

Bár 2026-ot írunk, az oltásellenes narratívák nem tűntek el, ciklikusan visszatérnek. A Telex a Magyar Jelen podcastjében elhangzó állításokat vette górcső alá.

A legutóbbi példa erre a Magyar Jelen egyik podcastja, ahol a tudományosság látszatát fenntartva melegítettek fel olyan állításokat, amelyeket a nemzetközi és hazai kutatói közösség már évekkel ezelőtt cáfolt vagy kontextusba helyezett.

A beszélgetés apropóját Sucharit Bhakdi nemrég magyarra fordított, Az mRNS-vakcinák toxicitása című könyve adta. Bhakdi, aki a pandémia alatt a vírusszkeptikus közösség egyik „ikonjává” vált, korábban olyan állításokkal borzolta a kedélyeket, miszerint a maszkok hatástalanok, a PCR-tesztek használhatatlanok, a vírus pedig csak a 70 év felettiekre veszélyes. A podcast mostani vendégei, Papp Éva emeritus kutató és a korábban ezoterikus felhangú elméleteiről (pl. „mesterséges illúzióvilág”) is ismert Bardócz Zsuzsanna biokémikus, ugyanezt a vonalat vitték tovább.

Az örökzöld mRNS-perzisztencia: meddig marad a szervezetben?

A beszélgetés egyik központi állítása szerint az mRNS-vakcinák génszerkezete fél évig is a szervezetben marad, sőt, a lipid nanoburok célzottan a „leggyengébb szerveket” támadja meg, gyulladást okozva.

Szakmai szemmel nézve ez a narratíva klasszikus féligazságokon alapul. Az mRNS-technológia lényege valóban az, hogy az információ ne illanjon el másodpercek alatt, de a „fél évig keringő vakcina” elmélete tudományosan nem igazolt. Az AFP által korábban cáfolt japán állatkísérletek (melyekre a podcast valószínűleg utal) során radioaktív jelöléssel vizsgálták a lipid-nanorészecskék (LNP) útját. Az eredmények szerint a koncentráció 24 óra elteltével már csak 1% volt a vérplazmában.

Bár léteznek kutatások – például a Nature-ben vagy a Yale egyetemnél –, amelyek az mRNS vagy a tüskefehérje 30 napos, sőt extrém esetben (egyetlen le nem lektorált tanulmány szerint) akár 700 napos jelenlétét említik, ezek az eredmények statisztikailag nem reprezentatívak. A tudomány alapszabálya a reprodukálhatóság: ha a vakcina mRNS-e valóban fél évig maradna mindenki szervezetében, azt milliárdnyi beoltott embernél tömegesen kellene mérni. Ezzel szemben a tüskefehérje hosszú távú jelenléte sokkal gyakrabban köthető a természetes fertőzéshez, ahol a vírus darabkái valóban megbújhatnak a szövetekben (pl. a csontvelőben), és éppen az oltás az, ami segít ezen „maradványtünetek” felszámolásában.

Vírus vagy csak molekuláris törmelék?

A podcast másik riogató eleme az SV40 (Simian Virus 40) jelenléte. Bardócz Zsuzsanna szerint ez egy „rákkeltő vírusos szennyeződés” az oltóanyagban. Orvosi szempontból fontos tisztázni: az mRNS-vakcinák gyártási folyamata során valóban használnak SV40-ből származó DNS-szekvenciákat (promótereket), és ezeknek mikroszkopikus töredékei (fragmensei) valóban kimutathatók maradványként.

Azonban:

  • Ez nem azonos az élő vírussal: A DNS-töredék önmagában nem képes fertőzni vagy rákot okozni.

  • Történelmi kontextus: Az SV40 körüli pánik az 1950-es évek gyermekbénulás elleni oltásaiig nyúlik vissza. Akkor valóban bekerült az élő vírus az oltásokba a tenyésztéshez használt majomvese-sejtek révén, de a több évtizedes utánkövetéses epidemiológiai vizsgálatok semmilyen rákos többletmegbetegedést nem mutattak ki az érintetteknél.

  • A határérték kérdése: Bár egyes oltáskritikus kutatók a határérték túllépéséről beszélnek, a független gyógyszerügyi hatóságok (EMA, FDA) szigorú minőségellenőrzései ezt nem igazolták vissza.

A Magyar Jelen podcastjában elhangzottak nem hoztak új tudományos eredményt, csupán a 2020-2022 közötti félelmeket és konteókat csomagolták újra. 2026-ban már rendelkezésünkre állnak azok a nagy mintás, többéves utánkövetési adatok, amelyek egyértelműen cáfolják a „tömeges vakcinahalált” vagy a „beépülő idegen géneket”.

Érdekesség, hogy miközben a podcast a rák kockázatáról beszél, az onkológiai kutatások éppen most érnek be: az mRNS-technológia jelenleg az egyik legígéretesebb eszköz a daganatos betegségek (például a melanoma vagy a hasnyálmirigyrák) elleni egyénre szabott terápiában. A konteó-vonat tehát a múltba robog, miközben az orvostudomány már a jövő gyógyítására használja ugyanazt a technológiát.

A Telex még számos, a podcastben elhangzó állításról állapította meg, hogy hamis.

(forrás: Telex)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés