A hormonális fogamzásgátlók és a petefészekrák
Az orálisan adagolt hormonális fogamzásgátlók szedési időtartamtól függően csökkentik a petefészekrák kockázatát a termékeny korú nőknél, közölte a PharmaOnline.
Az orálisan alkalmazott hormonális fogamzásgátlók meggátolják az ovulációt, és ezáltal csökkentik a női nemi hormonokkal összefüggő petefészek-daganat kockázatát, csakúgy, mint a menopauzális hormonterápia vagy az in vitro fertilizációs kezelések is, írja a lap.
Bár korábbi vizsgálatok igazolták azt, hogy a hormonális fogamzásgátlók csökkentik az ovárium-karcinóma rizikóját, tekintettel kell lenni arra, hogy az utóbbi években a per os alkalmazott kontraceptívumok összetétele jelentősen megváltozott, azok hormontartalma csökkent. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az alacsony hormontartalmú fogamzásgátló készítmények is biztosítják-e a korábban kimutatott, petefészek-daganat-kockázatot csökkentő hatást.
Dániai kutatók 1,9 millió, 15 és 49 év közötti dán nő adatait dolgozták fel 1995 és 2014 között. Közülük 2014 végéig 1249-en betegedtek meg petefészek-daganatban, derül ki az ország daganatos betegségeket nyilvántartó regiszteréből. A BMJ-ben publikált eredmények alapján azok között a nők között, akik korábban egyáltalán nem szedtek hormonális fogamzásgátlót, 7,5/100 000 betegév volt a kórkép gyakorisága, míg azoknál a nőknél, akik korábban használtak hormonális fogamzásgátló gyógyszereket, a gyakoriság 3,2/100 000 betegév volt. Az alacsony hormontartalmú készítmények is kifejtenek tehát védő hatást az ovárium-karcinómával szemben, derül ki a vizsgálatból.
Azoknál a nőknél, akik jelenleg is használnak hormonális fogamzásgátlókat vagy azok használatát az elmúlt egy éven belül hagyták abba, 0,58-nak (0,49-0,68) adódott az ovárium-karcinómára vonatkozó relatív rizikó, míg az egykori fogamzásgátló-szedőknél ez 0,77 (0,66-0,91) volt.
A petefészekrák kialakulásának a rizikója összefüggést mutatott azzal, hogy hány évig szedte az illető a hormonális kontraceptívumot. A rövid ideig (kevesebb, mint egy év) használóknál a protektív hatást 0,82-es (0,59-1,12) relatív rizikóval lehet leírni, míg a 10 éven túli használóknál ez 0,26-nak (0,16-0,43) adódott.
A vizsgálat eredményei alapján a kombinációs készítmények védő hatása kifejezettebb (relatív rizikó 0,56; 0,45-0,70), mint a monokomponensűeké (gesztagénnel) (relatív rizikó 0,87; 0,59-1,29).
A vizsgálatot vezető Lisa Iversen szerint Dániában mintegy 21 százalékkal magasabb lenne a petefészek-daganatban megbetegedettek száma, ha nem lennének a hormonális fogamzásgátlók. Hangsúlyozandó azonban, hogy ez a szám a termékeny korú nőkre vonatkozik. A fogamzásgátlók szedésének abbahagyását követően körülbelül 10 éven belül lecseng a gyógyszerek protektív hatása, és a menopauzát követően az már nem vagy alig érvényesül, miközben a petefészek daganatos esetek jelentős része, mintegy 85 százaléka a változókor után lép fel. Ha azt vizsgálnák, hogy a fogamzásgátlók petefészekráktól védő hatása mennyire érvényesül a nőknél, korosztálytól függetlenül, valószínűleg csak csekély pozitív hatást lehetne kimutatni.
