Mennyi daganatot váltanak ki a krónikus fertőzések?
A legfrissebb adatok szerint a daganatos megbetegedések közül minden nyolcadiknak az oka valamilyen bakteriális-, virális- vagy parazita-okozta fertőzés volt 2018-ban.
Mint arról már korábban is írtunk, a daganatos megbetegedések mintegy 15 százalékáért 10 kórokozó tehető felelőssé.A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer; IARC) 2016-ban publikált listája alapján a 10 vírus, baktérium, illetve parazita közül az első 4 helyen a következő mikroorganizmusok vannak:
- Helicobacter pylori (H. pylori)
- bizonyos humán papillomavírusok (HPV)
- Hepatitis-B vírus (HBV)
- Hepatitis-C vírus (HCV)
Noha a bakteriális, vírusos vagy parazita okozta fertőzéssel kapcsolatba hozható daganatos megbetegedéseknek a jelentős része a szegényebb országokra esik, a kórokozók okozta ráktípusokkal Európában is számolni kell. Az IARC kalkulációi szerint a négy listavezető kórokozó (H. pylori, HPV, HBV és HCV) évi mintegy 2,0-2,2 millió daganatos megbetegedésért felel.
A legújabb, 2018-as adatok
Nemrégiben aktualizálták az infekciók és a daganatos kórképek közötti összefüggésekre vonatkozó számadatokat, és a 2018-as helyzetről a The Lancet hasábjain tájékoztattak.
Miközben a különféle kórokozók daganatok kiváltásában játszott szerepe továbbra is alábecsült, az IARC 11 kórokozót sorolt az 1. csoportba tartozó rákkeltő ágensek közé.
A mikroorganizmusok közül leggyakrabban daganatot okozó H. pylori 2018-ban 810 000 új daganatos megbetegedésért felelt. A 2. helyen álló onkogén HPV 2018-ban 690 000 rákos megbetegedést okozott, a 3. helyen lévő HBV 360 000, míg a 4. helyet birtokló HCV 160 000 új megbetegedésért felel.
Körülbelül 210 000 daganatos megbetegedés kiváltásáért egyéb kórokozók felelhetnek, köztük az Epstein-Barr vírus, a humán T-limfotróf-vírus 1 (HTLV-1), a humán herpeszvírus 8 (HHV8) és néhány parazita.
A HIV nem tartozik a daganatot kiváltó vírusok közé, annak ellenére sem, hogy a vírus által okozott immungyengeség indirekt módon hozzájárul a daganatok (pl. HHV 8 által kiváltott Kaposi szarkóma) kialakulásához.
Földrajzilag egyenlőtlenül elosztott betegségteher
Kelet-Ázsiában a H. pylori és a HBV igen elterjedt. A világ összes H. pylori okozta daganatának a 42 százaléka Kínára esik (korspecifikus incidencia, ASIR 15,6), és a HBV okozta rákos esetek 69 százalékát is Kínában regisztrálják. Dél-Koreában körülbelül kétszer gyakoribb a H. pylori okozta daganat (ASIR 35,2), mint Kínában. Ezzel szemben Nyugat-Európában a H. pylori okozta rákos esetekre vonatkozó ASIR 4,0.
A HPV-indukálta daganatok elsősorban Afrikában, a Szaharától délre eső régióban fordulnak elő (ASIR 19,3), ahol a cervix-karcinóma rutinszerű szűrése nem megoldott. Statisztikai adatok alapján: míg az alacsonyabb jövedelmű országokban a HPV okozta cervix-karcinómára vonatkozó ASIR 16,1, addig az a magasabb jövedelműeknél „csak” 6,9.
A HCV-okozta daganatok kiemelkedően magas gyakorisággal fordulnak elő Észak-Afrikában és Japánban, amiben a bilharziózis (más néven bilharzia vagy schistosomiasis) elleni terápiás küzdelemnek is szerepe van.
Forrás:
