Ma van a Vese Világnapja
A világ népességének mintegy 10 százaléka, azaz 750 millió ember szenved idült vesebetegségben (chronic kidney disease, CKD) és ebből több mint 2 millió ember részesül vesepótló kezelésben vagy szorul transzplantációra napjainkban.
A különböző kórképekkel együttjáró betegség, amely alattomosan, szinte panasz nélkül jelentkezik, nehezen felismerhető. Ezért jelentősen aluldiagnosztizált, holott egy egyszerű vérvétellel és az ún. bGFR érték rendszeres vizsgálatával a CKD már korai szakaszában könnyen észlelhető lenne – hívja fel a figyelmet a Magyar Nephrologiai Társaság a Vese Világnaphoz kapcsolódva. A társaság az AstraZenecával karöltve azt a célt tűzte ki, hogy – figyelemfelhívással, korai felismeréssel és a kezelési protokoll fejlesztésével – 2025-re 20 százalékkal csökkenti a veseműködés pótlását igénylő betegek számát hazánkban.
Magyarországon 1,5 millióra becsülik az idült vesebetegek számát, ezzel a leggyakoribb népbetegségek közé került az elmúlt években. A szomorú adatok mögött elsősorban civilizációs ártalmak állnak, a valós biológiai szükségleteinktől eltávolodó mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás számos ismert következménnyel jár. A magas vérnyomás és a diabétesz pedig az idült vesebetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik – utóbbi az összes CKD-s eset több mint 50% százalékáért felelős. A kórkép ráadásul több más, hasonlóan veszélyes betegség megjelenéséhez vezethet. Az előrehaladástól függően akár 14 szeresre is emelheti a szív-érrendszeri a halálozás kockázatát. „Szervezetünk egységként működik, és a hosszú távon fenntartott egészségtelen életvitel annak egészét terheli, egymás után kiváltva az elváltozásokat a különböző szervrendszerekben. Olyan ez, mint a dominósor, ha elkezdett dőlni, már nehéz megállítani!” – hangsúlyozza Prof. Dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.
„Tudjon meg többet, adjon esélyt a vesének!”
Ezzel a szlogennel csatlakozik a magyar szakmai közösség a március 10-i Vese Világnap kampányához és eseményeihez, melyek az idült vesebetegséggel kapcsolatos ismeretterjesztést, a korai felismerés fontosságát és módjait tűzték ki célul. A tét nagy, hiszen az életminőség jelentősen romlik a CKD előrehaladtával, annak kockázata pedig, hogy a vesebeteg páciens más kórképpel összefüggésben kórházi kezelésre szorul, kétszeresére nő – így a probléma óriási terhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre is. Kifejezetten alattomos, a betegek mindennapjait jelentősen megnehezítő kórról beszélünk, ezért is rendkívül fontos a korai diagnózis, melyet azonban nehezítenek a változatos, nehezen összekapcsolható tünetek.
„Habár a számokból látjuk, hogy évről évre nő az idült vesebetegségben szenvedők száma, mégis keveset hallani a közbeszédben a CKD-ról, mi pedig ezen szeretnénk változtatni ezáltal jobb esélyt adni a betegeknek. Azért is fontos erről beszélni, mert bár valóban súlyosan aluldiagnosztizált kórképről van szó, valójában egy rutin laborvizsgálat keretében fényt lehet deríteni a jelenlétére. Ideje mindenkinek megismernie a vese működését jellemző ún. bGFR értéket, amennyiben ugyanis a 60 alatti* eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laboreredményünkben, akkor sajnos mi is érintettek vagyunk a CKD-ban. Mindenképpen azt ajánlanám, hogy rendszeresen kérjük a bGFR érték vizsgálatát a háziorvostól, kezelőorvostól, hiszen ennek éppen akkora jelentősége van egészségi állapotunk szempontjából, mint például a koleszterin szintnek” – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.
Széleskörű edukációval fordíthatunk a trendeken
Nem túlzás azt állítani, hogy a korai diagnózis az idült vesebetegség esetében ténylegesen életet menthet, hiszen miközben a kezeletlen kór súlyos, életveszélyes következményekkel járhat, ma már korszerű gyógyszeres terápiával és életmódkezeléssel is lehet segíteni a betegség szinten tartásában és a későbbi állapotromlás megelőzésében. Annál is inkább sürgető lenne a betegséggel kapcsolatos széleskörűbb ismeretterjesztés, mivel a korai stádiumú CKD viszonylag könnyen és olcsón kezelhető, ezzel szemben az előrehaladott, idült vesebetegség sok szenvedéssel és komoly költségekkel járó folyamat. A CKD az érintettek életének minden területére komoly befolyással van, így a vese világnapjához kapcsolódó kampányok a hozzátartozókat, családtagokat és a szélesebb társadalmi környezetet is célozzák.
Az AstraZeneca komoly elkötelezettséget vállal az idült vesebetegséggel kapcsolatos kutatások, hatékony és modern terápiás protokollok és az össztársadalmi edukáció terén is. A Magyar Nephrologiai Társaság által indított ismeretterjesztő kampányt stratégiai együttműködőként támogatja. A vállalat együttműködik az egyetemekkel: Semmelweis Egyetemet a cukorbetegség, a CKD és a szívelégtelenség összefüggéseinek további vizsgálatában, valamint a családorvosi praxisközösségeket megszólító komplex oktatási programban segíti, a Pécsi Tudományegyetemmel az idült vesebetegségben szenvedők egészségügyi ellátásának javítása érdekében dolgozik együtt. A cél közös: 2025-re 20 százalékkal csökkenteni a veseműködés pótlását igénylő betegek számát hazánkban.
„A hazai szakmai közösség nyitottságának és együttműködésének köszönhetően egy nagyon ígéretes úton indultunk el afelé, hogy minél behatóbban megismerjük a betegséget, minél több pácienst lehessen már korai stádiumban diagnosztizálni és minél hatékonyabb kezeléssel tudjunk segíteni az érintetteknek. Lehet, hogy minden kampány kicsiben kezdődik, de ha figyelembe vesszük a CKD-s betegek számának dinamikus növekedését szerte a világban, elmondhatjuk, hogy akár több millió ember életét is megváltoztathatják ezek a kezdeményezések” – mondja Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatója.
