Látogatóban a gyermekklinikán
Az itt dolgozók generációról generációra adják át egymásnak azt a tudást, hozzáállást, amivel 180 éve igyekeznek dolgozni, írja a Magyar Nemzet.
Az elődök nyomdokain haladni nem kis feladat, de mint a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója, Szabó Attila professzor a Magyar Nemzetnek fogalmaz, a múlt nem csupán kötelez, de egy nagyon komoly alapot is biztosít.
Az itt dolgozók generációról generációra adják át egymásnak azt a tudást, hozzáállást, amivel 180 éve igyekeznek dolgozni. Nagy valószínűséggel ennek is köszönhető, hogy az egészségügy egészére jellemző, főleg az ápolók körében tapasztalható munkaerőhiány itt nem érződik annyira erősen, a szakorvosjelöltek körében pedig sokszoros náluk a túljelentkezés.
– Bókaysnak lenni sajátos szemlélet – emeli ki a professzor. – Itt egyáltalán nem gond, hogy késő éjjel az ügyeletes felhív egy kollégát konzíliumra, nálunk nagyon is él az egymással szembeni kollegialitás, segítőkészség.
A mi működésünk azt is jelenti, hogy egységében – mai szóhasználattal élve holisztikus szemléletben – kezeljük a gyerekeket, beleértve szükség szerint a család pszichés-szociális támogatását is. Klinika lévén csaknem a teljes gyermekgyógyászati háttér rendelkezésünkre áll, és percek alatt összehozható olyan csapat, ami nem egy szervet, egy betegséget tud csak kezelni, hanem egységében képes látni az egész gyereket – avat be a részletekbe az igazgató.
A klinika sok területen regionális, illetve országos központként működik, és több speciális ellátási formát is csak itt végeznek az országban. Az egyik a vese-, a máj- és a tüdőtranszplantált gyerekek elő- és utógondozása, de itt foglalkoznak az összes, nem vírusos eredetű májbeteg gyermekkel is. Az országban már csak a klinikán működik kifejezetten gyermek-műveseellátás.
Emellett a mintegy évi 90 ezer újszülött anyagcsere-szűrővizsgálatából itt végeznek nagyjából 60 ezret, és a vérvizsgálat óriási jelentőségű, hiszen abból 26 olyan betegség mutatható ki, amelyeket ha újszülöttkorban felismernek, diétával, enzimpótlással teljesen helyre is hozhatók.
A klinika koraszülött intenzív osztálya pedig, amelyet a klinika igazgatója meg is mutat, igen speciális ellátást nyújt, mert ide csak a legsúlyosabb állapotú koraszülöttek, újszülöttek kerülnek, azok, akiket műteni kell, illetve akik oxigénhiánnyal jöttek a világra. Szívszorító az inkubátorok sora és bennük az aprócska testek látványa, a gépek pityegése, a lélegeztetők monoton emelkedése-süllyedése, a szorongásnak azonban itt nincs helye, mert ezekből a csöppségekből – nincs rá jobb szó – egyszerűen árad az életért folyó küzdelem határtalan ereje.