Korai rákok: talán meg sem érdemlik a nevet
A rákbetegség meghatározásának megváltoztatására, újradefiniálására tett javaslatot a közelmúltban tekintélyes amerikai onkológusok kutatócsoportja – írja a Heti Válasz.
Évtizedeken keresztül uralkodott az az elmélet orvosi berkekben, hogy minél hamarabb felfedezik és kezelik a rákbetegséget, annál kisebb a valószínűsége a végzetes fejleményeknek.
Ám sokan a korán kezelt rákbetegek közül talán nem is azért túlélők, mert időben kezelték őket, hanem mert betegségük soha nem is lett volna életet veszélyeztető: az úgymond korán felfedezett rákbetegségek ugyanis nem szükségszerűen veszélyeztetik az életet, hanem egyszerűen csak a szervezet mindennapos elváltozásait mutatják, ezért ezeket az észleléseket nem is kellene rákbetegségnek nevezni – érvel az orvos-csoport, melynek tagjai a tekintélyes amerikai Országos Rákintézet munkatársai.
A tudományos világban nagy feltűnést keltő és vitát is kiváltó tanulmányukat a The Journal of the American Medical Association című szaklapban jelentették meg. A tudóscsapat tagjai azt javasolják, hogy változtassák meg a betegség kategorizálását, és például a mell, a prosztata, a pajzsmirigy, a tüdő, és más szervek rákszűrésénél a „korai rákot” ne ráknak nevezzék, hanem IDLE állapotnak. Az IDLE angolul „tétlent”, „nem működőt” jelent, és ebben az esetben mozaikszót is takar: a lassú lefolyású károsodás angol szavainak kezdőbetűiből.
A betegség meghatározásának megváltoztatására, újra-definiálására tett javaslat hátterében az az egyre növekvő aggodalom is meghúzódik, hogy százezreket kezelnek teljesen fölöslegesen olyan rákellenes terápiákkal, amelyek sok orvos szerint inkább ártanak, mint használnak, a páciens szervezetében ugyanis olyan rákos elváltozások vannak, amelyek oly' lassan növekszenek, hogy valószínűleg soha nem okoznak bajt. Az onkológus-csoport szerint a „rákbetegség” kifejezést csakis akkor kellene használni, amikor a kór, kezelés híján életveszélyt jelent.
Az orvosok körében is várhatóan nagy ellenállásba ütközik a most közzétett tanulmány s a benne megfogalmazott elmélet. A doktorok ugyanis attól félnek, hogy hibáznak . Ezért aztán inkább biztonságosnak gondolják azt, ha kezelnek valakit, semmint egy potenciálisan végzetes állapotot „elnézzenek” – olvasható a hetivalasz.hu-n.
