Hogyan előzhető meg a pusztító Parkinson-pandémia?

Míg egy hagyományos járvány esetében egy bizonyos kórokozó okozza a tömeges megbetegedéseket, a súlyos mozgászavarokkal járó, jelenlegi tudásunk szerint gyógyíthatatlan Parkinson-kór rohamos terjedése hátterében más okok állnak: nem egy vírus, hanem komplex környezeti tényezők okozzák a betegséget. A világjárvány kifejezés használatát azonban riasztó számok igazolják. Csak az Egyesült Államokban évente 90 ezer embert diagnosztizálnak Parkinson-kórral, Magyarországon pedig jelenleg mintegy 30 ezer beteget tartanak nyilván. A világszerte több tízmillió embert sújtó krónikus idegrendszeri betegség elleni küzdelem így egyre inkább a lehetséges okok feltárására, illetve azok ismeretében a kórt előidéző agykárosodás megelőzésére koncentrál.

Nemsokára egy vérvétel is elég lehet

– Míg jelenleg még a klinikai diagnózis a meghatározó, azaz a tünetek jelentkezése után különféle tesztekkel és képalkotó vizsgálatokkal igazoljuk a betegséget, a közeljövőben egyre inkább a biológiai megközelítésre kerül a hangsúly, azaz a betegség hátterében álló szervi elváltozások vizsgálatára. Ma már meglehetősen sok információ áll rendelkezésünkre például különböző kóros fehérje felhalmozódásokról, amelyek összefüggésben állhatnak a betegséget kiváltó agykárosodással; igaz, a pontos ok-okozati viszonyt még nem ismerjük – mondja Kovács Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, valamint a klinika Parkinson centrumának vezetője.

Ezek az elváltozások már jóval a betegség tüneteinek jelentkezése előtt kimutathatóak, ami azért fontos, mert a panaszok jelentkezésekor már nagy mértékben károsodnak az érintett agyterületek, ami az alkalmazható terápiás lehetőségeket is korlátozza. A gyógyszeres kezelések, illetve a műtéti beavatkozással járó mélyagyi stimuláció ezekben az esetekben is hatékonyak a tünetek enyhítésére és a betegséggel járó állapotromlás lassítására, de mind az egyén, mind a társadalom számára nagy könnyebbséget jelentene, ha nem lenne szükség ezekre a sok kellemetlenséggel és költséggel járó terápiákra. Nehéz kérdés viszont, hogy hogyan azonosíthatóak a Parkinson-kór által leginkább veszélyeztettek.

– Viszonylag friss eredménynek számítanak azok a laborvizsgálatok, amelyek már a tünetmentes fázisban nagy biztonsággal mutatják ki a betegséggel összefüggésbe hozható fehérjék jelenlétét a szervezetben. Indokolt lehet azoknak elvégeztetni egy ilyen tesztet, akiknek a családjában előfordult már Parkinson-kór, mert a betegség kialakulása mögött részben genetikai okok is lehetnek. Emellett egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a környezeti tényezők, amelyeket összefüggésbe lehet hozni a betegség kialakulásával. Egyes növényvédő szerek esetében már konkrét összefüggéseket mutattak ki, ahogy azt is tudjuk, hogy a légszennyezés szintén kockázati tényező. Mindehhez fontos hozzátenni, hogy még kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy megállapítsuk a Parkinson-kórt „előrejelző” fehérjék pontos szerepét. Lehetséges, hogy ezek okozzák a betegséget, ám az is elképzelhető, hogy már a betegség következményeként jelennek meg. Így a teszt eredményét érdemes a helyén kezelni: egyrészt a fehérjék jelenléte nem feltétlenül jelenti a betegség meglétét, másrészt viszont azok hiánya sem zárja ki teljes mértékben annak kialakulását – hangsúlyozza Kovács Norbert.

Vannak eszközeink ellene

Ezzel együtt a laboratóriumi tesztek egyszerűségüknek köszönhetően fontos szerepet játszhatnak a jövőben a betegség megelőzésében, illetve annak késleltetésében, miután ehhez akár egy életmódváltás is elegendő lehet.

– A rendszeres közepes intenzitású testmozgás a betegség tünetes fázisában is jelentősen mérsékeli a betegség súlyosbodását, ahogy a rendszeres kávéfogyasztás szintén védhet a betegség kialakulása ellen. Arra is egyre több bizonyíték van, hogy ezek a legtöbbek számára elérhető módszerek jelentősen képesek késleltetni a tünetek megjelenését a veszélyeztetett csoportokban – mutat rá a szakértő.

A betegséggel élők számára a tüneti kezelések nyújthatnak segítséget, amelyek egyre kifinomultabbá és betegbarátabbá váltak az elmúlt évek során. Ide tartozik például a Kelet-Közép-Európában először a pécsi Parkinson centrumban bevezetett távprogramozott mélyagyi stimuláció, a legutóbbi fontos fejlesztés pedig a térségben szintén itt alkalmazott újratölthető változat. Mindkettő jelentősen megkönnyíti a mélyagyi stimuláción átesett betegek életét, hiszen nem kell megterhelő utazásokat megtenniük a klinikára. A gyógyszeres kezelések terén újdonság a bőr alá beültethető pumpás rendszer, ami elősegíti a hatóanyagok egyenletes felszívódását, és csak egy egyszerű beavatkozást igényel.

Egy adott terápia, illetve a klinikai munka valódi hatékonyságát azonban csak folyamatos, magas szintű információszolgáltatással és -feldolgozással lehet biztosítani, illetve növelni, és Kovács Norbert ettől várja az áttörést.

– Az elmúlt évek során a pécsi Parkinson centrum is részt vett a Nemzeti Transzlációs Idegtudományi Laboratórium munkájában, amely elsődleges célja a rendszerezett, modern adatelemző módszerek használatára alkalmas adatgyűjtés bevezetése, illetve ezek klinikai munkába való visszacsatolása volt a különböző idegrendszeri kórképek esetében. Az általunk kidolgozott űrlap rendszer jelentős segítséget nyújt abban, hogy a betegség adott fázisában leghatékonyabb terápiákat tudjuk alkalmazni, és még számos kiaknázható lehetőség rejlik ezen a területen. A munka következő szakaszában reményeink szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, azaz EESZT adatai is rendelkezésünkre állnak majd, amelyek kielemzése nem csupán a folyamatban lévő kezelések hatékonyságáról adhat visszajelzést, hanem prediktív módon arról is, hogy az egyes esetekben milyen terápiás megközelítés hozhatja a legtöbb eredményt.

A teljes beszélgetést a Pécsi Tudumányegyetem honlapja közli.