Hogyan ismerjük fel a gyermekkori allergia első jeleit?

Az elmúlt két évtizedben duplájára emelkedett az allergiás megbetegedések száma a gyerekek körében. Attól függően, hogy csak az egyik vagy mindkét szülő érintett-e valamilyen allergiás megbetegedésben, változó annak az esélye, hogy a gyereknél is jelentkezik allergiás reakció. Amennyiben csak az egyik szülő küzd allergiás tünetekkel, ez az arány 30-35% körüli, ha azonban mindkét szülő érintett, ez az érték sokkal magasabb, akár 80 százalék is lehet.

A „legnépszerűbb” allergiák

Az allergia az immunrendszer túlzott védekező reakciója. Bár kialakulásának okát a mai napig nem ismerjük, aleggyakoribb kiváltó okok listája meglehetősen hosszú: tej, tojás, növények, gabonák, pollenek, háziállatok vagy atkák, de akár még a napfény is kiválthat allergiás reakciót. Az allergiának számos fajtája van, de a leggyakoribbak és legismertebbek a következők:

• ételallergia: ilyenkor minden esetben ki kell iktatni az allergiát okozó ételt a gyermek étrendjéből.
• pollenallergia: a növények, fák, virágok porszemcséi okozzák. Az allergiás asztma kialakulásának elkerülése érdekében odafigyelést és kezelést igényelhet megfelelő tabletta, szemcsepp és orrspray használatával.
• háziporatka-allergia: tünetei télen tetőznek, mivel akkor sokkal többet tartózkodunk a lakásban. Ebben az esetben is szükség lehet gyógyszeres kezelésre, de sokat segíthet a lakás gyakori takarítása és a napi szellőztetés.
• állatszőr-allergia: a megnevezés valójában téves, mivel nem a szőr okozza az allergiát, hanem az állat hámpikkelyei, széklete és vizelete. Ha a gyerekről beigazolódik, hogy ebben szenved, a szülőknek habozás nélkül meg kell válniuk a család háziállatától.

 Honnan tudhatjuk, hogy ételallergia vagy -intolerancia?

Az ételallergia nem összetévesztendő az ételintoleranciával! Ez utóbbi esetében ugyanis a tünetek jóval enyhébbek, és órákkal vagy napokkal később is jelentkezhetnek az étkezés után. Ételallergia esetében azonban komoly reakciókról beszélünk, amelyek akár súlyos, életveszélyes következményekkel is járhatnak, és az allergén elfogyasztása után azonnal fellépnek. Még enyhébb esetekben is olyan gyomorpanaszokat okoz, mint a puffadás, hasmenés, hányás vagy hasi fájdalom, de jelentkezhet bőrtünetekkel, például ekcéma, esetleg viszkető és/vagy égő kiütések formájában. Utóbbi csecsemő- és kisgyermekkorban kifejezetten gyakori.

Légúti allergia vagy nátha?

Légúti allergia (pl. pollenallergia) esetében nem a betegség kezelése jelenti a legnagyobb kihívást. A problémát inkább az okozza, hogy a szülő felismeri-e, hogy gyereke megfázott vagy allergiás valamire. A pollenallergia tüneteit ugyanis könnyű összetéveszteni a tavaszi-őszi időszakban gyakori náthával. A pollenallergia és a háziporatka-allergia tipikus árulkodó jelei ugyanis ugyanazok a légúti tünetek, amelyek a gyermekkorban rendkívül gyakori megfázásokkal is járnak: a köhögés, a tüsszögés és az orrdugulás.

Van azonban egy meghatározó különbség! A náthából általában viszonylag rövid időn belül, maximum 7-12 nap alatt kigyógyulnak a gyerekek, míg a pollenallergia jellemzően végigkíséri a növények virágzásának időszakát, így esetenként akár hónapokig is eltarthat. Ezen kívül az allergia nem okoz hőemelkedést vagy lázat sem, míg a nátha vagy megfázás esetében ezek jellemző tünetek. 

Hogyan kezelhető az allergia?

Az allergia felderítésére a nagyobb gyerekeknél bőrteszteket, a csecsemőknél és kisgyermekeknél pedig inkább vérvizsgálatot végeznek. „A gyermekkorban jelentkező allergiás megbetegedések ma már szerencsére könnyen kiszűrhetők és kezelhetők innovatív orvosi eszközök segítségével, ezért a gyermekegészségügy elkötelezett támogatójaként abban is segítjük a kórházakat és háziorvosokat, hogy ilyen készülékekhez jussanak” –fogalmazott Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője.