Védettebbek az állatok közelében felnövő gyerekek az allergia ellen
Közismert, hogy az állatok közelében, parasztgazdaságokban felnövő gyerekek sokkal védettebbek az asztmával, allergiával és az atópiás dermatitisszel szemben, mint városi társaik.
Különösen a tehénistállónak van jótékony hatása ebből a szempontból. De vajon létezik egyetlen olyan tényező, amely központi szerepet játszik a tehénistálló és a tehéntej antiallergén hatásában? Bécsi kutatók ennek eredtek a nyomába és rá is bukkantak egy tejfehérjére.
Napjainkban már szinte népbetegségnek számít az allergia és az asztma, a betegek száma évtizedek óta emelkedik és csak lassan kezd tetőzni. Közismert, hogy a parasztgazdaságok tudják a legjobb védelmet nyújtani az allergia ellen, ahol az emberek folyamatosan különböző mikrobákkal kerülnek kapcsolatba, amelyek az istálló levegőjétől az alomig mindenhol megtalálhatók. De nem minden istállónak azonos az antiallergén hatása, ebből a szempontból ugyanis a tehénistállók vezetnek, amelyek körül egy 300 méter sugarú körben mintha egy antiallergén-üvegbúra húzódna. Ráadásul a kezeletlen nyerstej fogyasztása is csökkentheti az allergia kockázatát.
A Bécsi Állatorvosi Egyetem, a Bécsi Orvosi Egyetem és a Bécsi Egyetem Messerli Kutatóintézetének munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy van-e egyetlen olyan antiallergén kulcstényező, amely egyaránt megtalálható a tehenek közvetlen környezetében és tejében. Vizsgálódásaik során hamar a béta-laktoglobulin (BLG) nevű tejfehérjére irányult a figyelmük, amely a tejsavó fehérjéjének nagy részét alkotja és olyan tápanyagok számára lát el hordozófunkciót mint a vas, a vitaminok és a zsírsavak. A kutatócsoport már bizonyította, hogy a BLG megnyugtatja az immunrendszert, ha telítve van mikro-tápanyagokkal. Egyébként viszont allergizáló hatása lehet.
Alapos nyomozást követően a parasztgazdaságok környezetében is sikerült kimutatni a BLG-t. Nagy mennyiségben főként a tehénistállók porában volt jelen, ahonnan még a lakók ágyába is bekerült. Aki tehát belélegzi az ilyen istállók levegőjét, annak a BLG a szervezetébe kerül. Azonban az antiallergén hatáshoz a BLG egyedül nem elég: a vizsgálatok során kiderült, hogy a tehénistállók levegőjében a BLG cinkhez kötődik, aminek fontos szerepe van az immunrendszer működésében.
Mivel a kutatók sejtették, hogy a BLG eloszlása a levegőben az üvegbúra mintázatát követi, egy tehénistálló körül különböző helyekről gyűjtöttek mintákat egy légszűrő segítségével és ellenőrizték a BLG jelenlétét. Feltevésük beigazolódott, a tehénistálló körül – csökkenő koncentrációban – 300 méteres körzetben lehetett kimutatni a tejfehérjét.
De hogyan kerül egy tejfehérje ilyen nagy koncentrációban az istálló levegőjébe? A kutatók ennek is utánajártak és vizeletmintákat gyűjtöttek a tehenektől, amiben sikerült is kimutatni a BLG-t.
Hogy igazolják a BLG antiallergén hatását a kutatók orrcsepp formájában tehénistálló levegőjéből származó porral kezeltek egereket. Ha az istálló porában volt BLG, akkor elnyomta a rágcsálók allergiás reakcióját, ellenkező esetben allergiás immunválasz alakult ki. Ráadásul a BLG nemcsak a tej-allergéntől védte meg az egereket, hanem az egyik nyírfa-allergéntől is. Vagyis úgy tűnik, hogy a BLG-nek általános allergia elleni védőhatása van.
A kutatócsoport eredményeit most az allergiás betegek kezelésében igyekeznek hasznosítani. További kutatásokkal azt is tisztázni szeretnék, hogy melyek azok a tényezők – tartási körülmények, stressz, egészségi állapot, takarmányozás –, amelyek befolyásolják, hogy a BLG megvéd-e az asztmától és allergiától, vagy sem.
