Hatalmas csalódást okoztak a járványügyi szakembereknek
Az orvosoknak nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük a humán papillómavírus elleni oltás népszerűsítésére a serdülőkorú lányok körében. Ezen belül nagyobb hangsúlyt kellene kapnia annak a ténynek, hogy a vakcinával rákos megbetegedés előzhető meg – állítja az amerikai betegségmegelőzési hivatal (CDC) vezetője.
A dr. Thomas Frieden által idézett adatok szerint 2011-ben a 13 és 17 év közötti lányok csupán 35 százaléka kapta meg a humán papillómavírus (HPV) elleni teljes oltássorozatot, ami 2012-ben még tovább csökkent, ami „hatalmas csalódást” okozott a járványügyi szakembereknek – fogalmazott dr. Frieden egy sajtótájékoztatón. A vakcina egy, két vagy három dózisát megkapott serdülőkorú lányok aránya 2007 és 2011 között folyamatosan emelkedett, majd 2011-ben és 2012-ben elfogadhatatlanul alacsony szinten stagnált, miközben jelentősen emelkedett azok aránya, akik elszalasztották a védőoltásból eredő egészségi előnyöket. (MMWR 2013;62:591-5)
Adjunk HPV-vakcinát is a többi oltás mellé!
Az elkeserítően rossz arányok azonban javulhatnának, ha a klinikusok minden lehetőséget megragadnának a serdülők HPV elleni védőoltására, például a többi vakcinával egyidejűleg beadva – hangzott el a tájékoztatón. A három dózisból álló oltássorozat beadása nehézségekbe ütközhet, és valószínűleg részben ez állhat az alacsony oltottsági szint mögött. A CDC igazgatója szerint e probléma áthidalható lenne, ha az éppen aktuális egyéb vakcinával együtt a lányok mindig megkapnák a HPV-oltás esedékes dózisát is. Ily módon a teljes oltássorozatot megkapottak aránya akár 93 százalékra lenne emelhető. „Minden egészségi állapotfelmérést – legyen az tanévkezdő orvosi vizsgálat vagy akut probléma miatt vizit – ki kellene használni a serdülők immunizációs státuszának felmérésére és a javasolt vakcinák beadására, amennyiben szükséges – tanácsolja dr. Frieden. – Amennyiben a tejes oltássorozatban részesítettek arányát 80 százalékra tudnánk javítani, akkor ezzel a 12 évesnél fiatalabbak körében 53 ezer méhnyakrákos esetet lehetne megelőzni a teljes későbbi élethosszra számítva.”
Az amerikai gyermekgyógyász társaság (AAP, American Academy of Pediatrics) ugyancsak osztozik a CDC szakembereinek csalódottságában, és félelmüket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy „nem leszünk képesek olyan arányban biztosítani ezt az életmentő vakcinát, mint azt tesszük más védőoltások esetében” – mondta el dr. Thomas K. McInerny, az AAP elnöke, aki ugyancsak azt javasolja, hogy az orvosok az egyéb ok miatt sorra kerülő orvosi vizitek során találjanak módot a HPV elleni vakcina beadására is. A védőoltással kapcsolatos tudatosság egyik eszköze, ha a számítógépes nyilvántartás elektronikus emlékeztetőt küld automatikus levél vagy telefonhívás formájában a szülőknek a szükséges immunizációról.
A helyzet kulcsa a szülő…
Hogy a változtatásnak a szülőktől kell indulnia, jelzi, hogy egy felmérésben a szülők 23 százaléka válaszolta, hogy egy éven belül nem szerepel a tervei közt gyermekének HPV elleni beoltatása. Az elutasítás leggyakoribb okai: nem hisz abban, hogy a vakcina szükséges lenne (19,1 százalék), aggódik a mellékhatások miatt (13,1 százalék), a vakcina nem szerepel az orvos által ajánlott oltások között (14,2 százalék), nem rendelkezik kellő ismeretekkel a védőoltásról, illetve a betegségről (12,6 százalék), valamint gyermeke nem él szexuális életet (10,1 százalék). A költségek nem jelentek meg hangsúlyosan az elutasítás okai között.
Ami a mellékhatásokat illeti, a védőoltásokkal kapcsolatos nem kívánt hatások regisztere (VAERS) szerint a 21194 bejelentett mellékhatás többsége (92,1 százalék) „nem súlyosnak” minősült, és olyan tünetek fordultak elő, mint például az ájulás, szádülés, hányinger, fejfájás, láz és csalánkiütés. Lokális jelenségként előfordult a beadás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír és duzzanat. A mellékhatások mindössze 8 százaléka volt „súlyos” – fejfájás, hányás, gyengeségérzés, szédülés, eszméletvesztés. Az Egyesült Államokra kiterjedő három, országos szintű felmérés egyike sem vetett fel aggodalmakat a vakcina biztonságosságával kapcsolatban, bár egy obszervációs vizsgálat szerint a vakcina engedélyezése óta megnőtt a syncope kockázata. Dr. Friedman szerint azonban ez utóbbi nem specifikus a HPV-vakcinára, mivel syncope más védőoltások beadása kapcsán is előfordul a serdülőknél, ezért a beadást követőn 15 perces megfigyelés javasolt.
A tájékoztatón utaltak a Journal of Infectious Dieseases című lap júniusi számában megjelent közleményre, mely szerint a kvadrivalens vakcina forgalomba kerülése óta csaknem 60 százalékkal csökkent a 14–19 éves korosztályban azon HPV-törzsek előfordulása, melyek ellen az oltóanyag védelmet nyújt.
…aki akár ki is rekeszthető a döntésből?
Az Egyesült Államokban más módon is igyekeznek javítani az oltottak arányán. New York államban például új törvényt készülnek elfogadni, ami lehetővé tenné, hogy a kiskorúak szülői beleegyezés nélkül is megkaphassák a HPV elleni oltást. Az új szabály a nemi betegségek megelőzését célzó program része, ennek ellenére – talán érthető módon – sokakban ellenérzést váltott ki, akik azt mondják, hogy a törvényalkotók ezúttal túl messzire mentek. A jelenlegi törvények szerint az orvos eddig is diagnosztizálhatta, kezelhette és gyógyszerrel láthatta el a nemi fertőzésben szenvedő 18 év alattiakat a szülő vagy gondviselő beleegyezése, sőt tudta nélkül is, és ugyanez vonatkozott a nemi betegekkel kapcsolatba került kiskorúakra is. Az államok többségében hasonló törvények vannak életben. A fentiek most New York államban azzal egészülnek ki, hogy az egészségügyi dolgozók a nemi úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos szolgáltatásokat is nyújthatnak a 18 év alattiaknak a szülők beleegyezése és tudta nélkül is, ami kiterjed a védőoltások beadására is. Ennek egyetlen feltétele, hogy az illető kellő belátási képességgel rendelkezzen ahhoz, hogy beleegyezését adja az ellátáshoz, függetlenül az életkorától. Azt mondják, hogy az új törvény hozadékaként valószínűleg növekszik a HPV-oltások száma.
Nálunk is megérné kötelezővé tenni
A magyar kormánynak is megérné beemelni a kötelezők közé a HPV elleni oltást – derült ki a MedicalOnline dr. Bódis Józseffel készült interjújából, s a legfrissebb hírek szerint már a terv is megvan erre. Nemcsak szakmai indokok, de az oly gyakran hangoztatott költséghatékonysági szempontok is alátámasztják a nőgyógyász-onkológus szakma által már régóta hangoztatott, egyelőre csak vágyálomnak tűnő rákmegelőző vakcinációs programot. Szűrni és oltani – évente körülbelül 400 nő hal meg, pedig megelőzhető lenne az esetek jelentős része
