Gyógyításra spórolt idő
A beteg szükséges tájékoztatásának részleges vagy teljes elmaradásáért nem tehetők felelőssé tisztán és kizárólag az orvosok, írja a HáziPatika.
Sok esetben például a leterheltség nyomán fellépő időhiány idéz elő kényszerű választási helyzetet, amikor is az orvosnak el kell döntenie, hogy milyen jogsértést kövessen el. Megeshet ugyanis, hogy egy-egy betegre csupán néhány percet áldoz, így nem jut idő az érdemi kommunikációra, viszont a rendelőben megforduló páciensek mindegyike megkapja a szükséges ellátást. Ha azonban az orvos úgy dönt, hogy tiszteletben tartja a betegek teljes körű tájékozódáshoz való jogát, aminek következményeként lesznek olyanok, akik aznap be sem jutnak hozzá a rendelési idő végéig, akkor a kimaradók emberi méltósághoz és ellátáshoz való jogai sérülnek. A törvény leírja ugyanis, hogy "a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni", illetve hogy "minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz".
E ponton érdemes megemlíteni, hogy a tájékozódáshoz való jog fontos része, miszerint a betegeket számukra érthetően, azaz életkoruk, iskolázottságuk, ismereteik, lelkiállapotuk, valamint e tekintetben megfogalmazott kívánságuk figyelembevételével kell tájékoztatni – szükség esetén tolmács vagy jelnyelvi tolmács bevonásával. Az orvos feladata, hogy felmérje, a vele szemben ülő beteggel miként kell kommunikálnia. A tájékoztatás minden esetben egyénre szabottan kell, hogy megtörténjen, azaz nem elegendő, ha mindig csak a szakmai zsargont ismételgeti.
A 14 éves betegjogi képviselői tapasztalattal rendelkező szakember kiemelte: bármilyen probléma adódjon is, mindaddig nem szabad elengedni, amíg nincs rá egy mindenki számára elfogadható megoldás.
