Géndiagnosztika a prosztatarák szűrésében

A molekuláris géndiagnosztika segítségével mintegy 80 százalékos biztonsággal lehet kimutatni egy olyan fehérjét (a PCA3 "génterméket"), amelynek jelenléte a prosztata tumorra utal, ráadásul már a korai szakaszban, amikor a kisméretű daganatot még a szövetmintavétel során sem fedeznék fel a szakemberek.
A magyar férfiak rosszindulatú daganatainak több mint 15 százaléka prosztatarák. Évente átlag 2400 új diagnózis születik, és 1400 beteg e kór miatt hal meg. Mivel kezdeti szakaszában gyakran semmilyen tünetet nem okoz, ezért az esetek többségét már csak a betegség késői stádiumában fedezik fel, holott egy megfelelő vizsgálattal – például a budapesti I. sz. Belklinikán nemrégiben bevezetett eljárással – még gyógyítható állapotban fény derülhetne a rákos elváltozásra. A korai stádiumban kimutatott prosztatarákot a vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével többféle módon és nagyon jó eredménnyel lehet kezelni - mondta el Lakatos Péter, az intézmény klinikai kutató és izotópdiagnosztikai laboratóriumának vezetője.
Jelenleg kétféle alapmódszert alkalmaznak a diagnózis felállításakor. Az ismert laborvizsgálat a prosztata specifikus antigén (PSA) szérum szintjének emelkedését vizsgálja, a másik eljárás a végbél felőli tapintás módszere. Mindkét eljárás előnye, hogy viszonylag olcsó, viszont igen nagy hátránya, hogy egyik sem ad egyértelműen világos eredményt, illetve az eredmény bizonytalan. 
A PSA eredménye például nem kizárólag a prosztatarákra utal. Több más, nem rosszindulatú prosztata állapotban (például prosztatagyulladás, jóindulatú prosztata megnagyobbodás esetén) is megemelkedhet a PSA szint, ez pedig növeli a feleslegesen elvégzett biopsziák számát. A kóros folyamat gyanújának felmerülésekor ugyanis, az orvosi protokoll szerint, szövetmintavétel következik – magyarázza Lakatos doktor.
Azonban ha a biopszia negatív, még akkor sem biztos, hogy a prosztatában nincs rákos góc. A mintavétel során ugyanis a prosztatának mindössze egy (1) százalékát vizsgálják át, ami a kisméretű tumorok megtalálásának valószínűségét jelentősen csökkenti. Így a prosztatarákos pácienseknek 10-35 százaléka, az első biopszia után hiteles diagnózis nélkül marad.
Az első, negatív biopsziát tehát a lelkiismeretes kivizsgálás során további szövetmintavételek követik, amelyek a jelentős egészségügyi kiadás mellett, a beteg életminőségét is jelentősen rontják, a nagy számban előforduló mellékhatások (fájdalom, véres vizelet, véres sperma, végbél vérzés) miatt. Érthető, hogy erős az igény egy olyan – nagyobb, mintegy 80 százalékos bizonyosságot adó – laboratóriumi előjelző módszerre, amellyel nagyobb arányban szűrhetők ki a valóban rákos betegek. Ezt az elvárást elégíti ki a PCA3 molekuláris géndiagnosztika, amely egyelőre még csak magánfinanszírozásban vehető igénybe – közölte végül a Kelet-Közép-Európában elsőként nyílt, és máig egyetlen hazai labor vezetője.
MTI