2021. május. 16., vasárnap - Mózes, Botond.

Falus András védettségről, immunmemóriáról

Már ma tesztelni kellene, hogy mennyi ideig ad védettséget egy vakcina – mondta a Népszavának Falus András Széchenyi-díjas immunológus, akadémikus

hirdetés

Tavaly ősszel azt mondta, egy csomó meglepetést tartogat számunkra ez a vírus. Még mindig így van?

Persze, hisz folyton új változatok jönnek létre. Már tavaly május-júniusban legalább hat mutánsát írták le a spanyolok, molekuláris alapon leolvasták a genetikai állományát, és változatokat találtak, de azok nem voltak súlyosabbak az eredetinél. Ez a felfedezés nem kapcsolódott ahhoz a rossz élményhez, amit most érzünk a brit – és a többi variánsnál.

Mitől függ, hogy egy vakcina mit ér az egyes vírusvariánsokkal szemben?

Jelenleg körülbelül 70 vakcina áll már klinikai fejlesztés alatt. A vakcinafejlesztést úgy is elképzelhetjük, hogy a vírus örökítőanyaga egy 30 ezer betűből álló könyvlap és van egy számítógép, már inkább mesterséges intelligencia, amely az eddig felbukkant vírusvariációk adatai alapján képes megmondani, milyen új változatok kialakulása valószínű. Ez alapján pedig azonnal elkezdik ellenük az új vakcinát gyártani. Az a jó vakcina, ami minél több mutáns ellen ad immunvédelmet, és amely az immunrendszerünket meg tudja tanítani arra, hogy ha majd jön ez a várhatóan kialakuló mutáns vagy a meglévő variánsok közül valamelyik, azt eredményesen semlegesítse.

Az, hogy az európai gyógyszerügynökség felgyorsította az egyes vakcinavariációk befogadását, az már válasz erre?

Igen. A tudomány egy ilyen krízisben mindig rengeteget fejlődik, a motiváció óriási, a ráfordítások intenzitása és mennyisége sokkal több a korábbiaknál. Még nem nagyon beszélnek róla, de hallatlanul izgalmas irány a pszeudovírusok kutatása. Ezek nanométer nagyságrendű kicsi mesterséges hólyagocskák, amire fel lehet rakni az összes eddigi vírusnak az antigénjeit külön-külön, meg együtt is és már most lehet vizsgálni, hogy a fejlesztés alatt lévő vakcina semlegesíteni fogja őket vagy nem. Jelenleg körülbelül 20-30 vakcina van gyakorlatilag a klinikai vizsgálatok célegyenesében és hozzánk is jönnek hamarosan új oltóanyagok. És még egy: tudjuk, hogy az influenza ellen minden évben oltanak, mert a H meg az N – biztos emlékszik a H1N1 vírusra –, ezek a felszíni fehérjék nagyon gyorsan módosulnak. Régóta keresik, hol van az a közös pont, amiben változatlanok, hogy ne kelljen minden évben oltani. Most ebben is van előrelépés, de még a HIV elleni oltás kifejlesztésében is. A koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésének oldalvizén felgyorsult az ebola vagy a dél-amerikai zika vírus elleni vakcina előállítás is. Tehát a mostani pandémia-pánik alatt sok mindent megtudtunk, sajnos ilyen drámai okok is gyorsítják a tudomány fejlődését.

Mi befolyásolja, hogy milyen az immunmemóriája valakinek, hogy reagál ezekre a vírusokra és a védőoltásokra?

Nagyok az eltérések. Legalább 40 olyan gén és génváltozat van az emberi örökítő anyagban, ami befolyásolja a fertőzést, de az oltás hatását is. Már a járvány elején is sokat beszéltünk a citokin viharról, arról a hiper akut gyulladásról, ami miatt a tüdőödéma kialakul. Ezt ezek a gének befolyásolják. Ám ott van a környezet hatása is, vagyis, hogy milyen más fertőzésen mentem át korábban, milyen a táplálkozásom, a mozgás, higiénia, a lelki állapot. Fontos, hogy hány évesek vagyunk, milyenek a körülményeink, milyen a múltunk. Ezek alapvetően meghatározták a fertőzés esélyét, ezt nevezzük epigenetikai hatásnak. Ebben is minden populációban van egy átlag, egy tól-ig határ, amin belül eltérések lehetnek a betegség kimenetelére vonatkozóan.

Mégis egy családban is van, aki beteg lesz, a vele élő másik ember meg nem. Miért?

Még egy dolgot meg kell említeni és ez a mikrobiom. A szervezetünk ugyanis egy ökoszisztéma, ami azt jelenti, hogy együtt élünk a testünkben szimbióta baktériumokkal és vírusokkal is. Vannak a mikróbák között „jófiúk” és „rosszfiúk”. A jók a szimbióták, ezek nem betegséget okoznak, hanem olyan feladatokat látnak el, amire szükségünk van. Ez egy győztes-győztes szituáció, mert mi meg tápanyaggal látjuk el őket. Ha megeszünk egy almát, annak a héjában cellulóz van, amit az emberi gyomor és bélenzimek nem tudnak lebontani, de az ott élő baktériumok megteszik nekünk ezt a szívességet. A rosszfiúkat patogéneknek nevezzük, ezek betegségeket okoznak. A jó és a rossz oldal között állandó belharc van, és egy betegség akkor alakul ki, ha a rosszfiúk felülkerekednek. Az pedig, hogy miként reagálunk egy védőoltásra, részben azt is jelzi, mennyire sikerült megsegítenünk a jófiúkat, milyen állapotban van az immunrendszerünk. Hosszabb távon nézve pedig a vakcina megtanítja a szervezetünket, hogy mostantól, amikor csak megjelenik ez a koronavírus, azonnal tegye tönkre, ne engedje elszaporodni. Ez a mechanizmus akkor működik, ha a jó és rossz baktériumok egyensúlyban vannak. Ha azonban a jófiúk eltűnnek vagy kevesen vannak, akkor a vírus felülkerekedik és megbetegszünk.

Mitől biztos abban a miniszterelnök, hogy két és fél millió beoltottnál minden megváltozik és jöhet a nyitás?

Ez egy reményteli becslés, amit nyilvánvalóan nem csak virológiai, járványügyi meggondolások motiválnak. A lényeg, hogy oltani kell, mert így ott marad a nyirokcsomókban az immun-emlékezet, hogy ha újra jön ez a vírus, akkor a szunnyadó immunmemória sejt „felébredjen az álomból” és megölje. A legjobb, ha ez egy életen át tartó védelmet jelent, mint a gyerekkorunkban kapott Sabin csepp, a gyermekbénulás ellen. A vakcinák egy csoportja azonban csak átmeneti védelmet ad, meg kell ismételni és ma úgy látjuk, a koronavírus elleni jelenlegi oltások is ilyenek.

Bármelyiket vesszük, azt, hogy megvan-e még bennünk ez a tanult immunválaszt vagy nincs, csak tesztekkel lehet majd kimutatni. Mikor kéne elkezdeni a tesztelést?

Ma, és akkor is csak nagyjából egy év múlva lesz válaszunk, hogy meddig tart a védettség és melyik vakcinát mikor kellene megismételni. Ma, három hónap oltás után még nincsenek erre nézve megfelelő adatok.

A teljes interjút a Népszava közli.

(forrás: Népszava)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!