Extrém obez betegek ellátására is felkészültek a Szent Imre kórházban

(...) egyre több szakmai cikk szól arról, hogy a kalóriabevitel drasztikus, túlzásba vitt csökkentése egészségkárosodással is járhat. Milyen típusú élelmiszerek megvonása okozhat problémákat? Ez csak az orvosi felügyelet nélkül alkalmazott diétákra és a krónikus betegekre értendő?

A fogyókúrák legdrasztikusabb típusa az akár napi 0 kalória bevitelű éhezés, ugyan 4-5 évtizeddel ezelőtt divatban volt, de ennek veszélyes következménye lehet, ezért egyáltalán nem szabad alkalmazni. Az igen alacsony kalóriatartalmú, napi 600-800 kcal bevitelű táplálkozást is maximum 1-2 hétig lehet folytatni folyamatos orvosi felügyelet mellett. Az ennél alacsonyabb energiatartalmú diéta jelentős hiányt eredményez a szervezet számára létfontosságú ionok, mikroelemek vonatkozásában. Igazából egy látszólag egészséges ember esetében is végzetes lehet a szigorú tápanyagmegvonás, ami elsősorban a különböző szív- és érrendszeri szövődmények miatt lehet nagyon káros. 

Általában minden diéta során a legfontosabb a megfelelő folyadékbevitel biztosítása, ami napi 2-3 liter is lehet, de például az ilyen forró nyári időszakban bizonyos körülmények még ennél magasabb folyadékbevitelt is indokolhatnak egyes személyeknél. A tápanyag-összetétel során fontos a megfelelő rost- és ásványianyag-bevitel biztosítása, illetve az, hogy 1000 kcal/nap alá ne vigyük a napi kalóriabevitelt otthoni körülmények között. 

(...)

Nemcsak Európában, de az egész világon újdonságnak számít az orvostudományi képzésben az önálló elhízástudományi tanszék, mi indokolta ennek létrehozását a Pécsi Tudományegyetemen?

Magyarország az Európai Unió második legelhízottabb nemzete, hazánkban a túlsúly és az elhízás a felnőtt népesség mintegy 60 százalékát érinti, tehát népbetegségnek számít, ami komoly kockázatokkal jár. Ezzel szemben erre vonatkozó népegészségügyi program sem áll rendelkezésünkre. A lakosság egészségének megőrzése érdekében nagy lépést jelenthet a hazai egészségügyben egy elhízástudománnyal foglalkozó tanszék megalapítása, mivel ez megfelelő súlyt ad mind az egyetemi képzésben, mind a posztgraduális oktatásban a témának. Az önálló tanszék létrehozásának ötlete már sok évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem, mivel negyedszázada foglalkozom a szakterülettel. A tanszék a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban működik majd, miközben szervezeti szempontból a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának része lesz majd, ahol Bajnok László professzor úr már úttörő munkát végzett az obezitológia területén. Erre készülve budapesti kórházunkban már korábban kialakítottunk olyan kórtermeket, műtőket, amelyek akár extrém obéz betegek ellátására is alkalmasak, például 300 kilóval is terhelhető ágyakkal, emelőkkel. A licencképzésben már szakvizsgával rendelkezők vehetnek részt, ezek közé tartozik a belgyógyászat, a kardiológia, az endokrinológia vagy a gyermekgyógyászat.

(...)

A koronavírus-járvány alatt pont a mindennapi mozgás csökkent jelentős mértékben, külön tanulmányban is foglalkoztak a témával. A korlátozások alatti bezártság és frusztráció hogyan hatott a magyarok testsúlyára?

Több mint egy éve írtunk egy azóta sokat idézett tanulmányt az általam csak „Covid-típusú elhízásnak” keresztelt hízásról. Vizsgálatok igazolták, hogy a „home office” során legtöbbször a konyha vált irodává, tanteremmé. A konyhában ugyanakkor ott a finomságokkal teli hűtőszekrény, ahol könnyen elérhetők a finom falatok, és az étvágy is nagyobb lett, miközben a mozgás jelentősen kevesebb. A koronavírus-járvány alatt átlagosan 4-5 kilogramot híztunk. Ennek oka az, hogy 68 százalékkal többet nassoltunk, és 74 százalékkal több idő telt főzéssel, míg sajnos 61 százalékkal kevesebb időt töltöttünk házon kívül, ugyanakkor mozgásra 54 százalékkal kevesebb idő maradt. A Covid alatt megszokott „home office”-hoz sokan ragaszkodnának most is. Az emberek többségének túlsúllyal megfejelve sokkal nehezebb a megfelelő mozgásmennyiséghez történő visszatérés.

A teljes interjút az Index közli.