Előnytelen a vállműtét impingement szindróma kezelésében
Egy brit szakértői panel bizonyítékokkal alátámasztott véleménye szerint a sebészeti beavatkozás nem tekinthető előnyösebbnek a többi módszerhez képest a váll ütközési (impingement) szindrómájának kezelésében.
Egy brit kutatócsoport a British Medical Journal folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy a váll impingement szindrómájának kezelésében az arthroszkópos dekompressziós műtét nem tekinthető a legelőnyösebb módszernek, hatásossága nem egyértelmű.
Az impingement szindróma ismert úgy is, mint ütközési szindróma, úszóváll vagy dobóváll, illetve használják még a SAPS (subacromial pain syndrome – subacromialis fájdalom tünetegyüttes) elnevezést is. A betegséget a rotátorköpeny inainak ütközései okozzák, ahogyan áthaladnak a vállízületen. A szindróma gyakran a rotárorköpeny szalagjainak részleges szakadását követően alakul ki, vagy fokozatosan jön létre az állandó erőltetés, túlterhelés hatására. A vállnak ezen a területén az anatómiai képletek (izmok, inak, csontok) normál állapotukban is zsúfoltan helyezkednek el. Amennyiben az inak megduzzadnak még több lesz a súrlódás, az ütközés, és az inak így képtelenek a gyógyulásra, illetve egyéb gyulladások is kialakulhatnak. Az ütközési szindróma nem egy diagnózis, hanem egy tünet, megfelelő kezelés nélkül az ütközési szindróma rotátorköpeny-szakadássá fajulhat. A tünetegyüttes általában 40 éves kor körül jelentkezik, Nagy-Britanniában 2010-ben 21 ezer dekompressziós műtétet végeztek el a SAPS kezelésére, ami körülbelül 50 millió fontos kiadást jelent.
A szakértői panel a vizsgálat során két szempontcsoport szerint járt el: az első során megvizsgálták a dekompressziós műtét előnyeit és kockázatait, a második során pedig a betegek által bevallott javulást a fájdalom, a funkcionalitás és az életminőség területén. Az eredmények szerint a sebészeti beavatkozás a konzervatív kezelési és fájdalomcsillapítási módszerekhez (NSAID-ek, helyi célzott injekció, lágyrész hialuron injekció, ízületi hialuronsav injekció, GUNA MD kollagén terápia, kineziotape, akupunktúra, gyógytorna, McKenzie gyógytorna, lökéshullám terápia, mechano-dinamikai állapotot helyreállító eszközök használata, Bemer kezelés stb.) képest semmilyen előnnyel nem járt, és a panel egybehangzó véleménye szerint a vizsgálat bizonyítékaira teljes rálátással rendelkező betegek közül senki nem is választaná a műtétet. A placebo műtétek vagy a konzervatív kezelési módszerek és az arthroszkópiás beavatkozás hatása között nem volt kimutatható szignifikáns különbség a betegek értékelése és a kockázatértékelés szerint sem. Ugyanakkor a panel a cikkben nem nevezte meg azt a módszert, amelyiket a műtéti beavatkozás helyett a SAPS kezelésére javasolna.