Dupla gumikesztyű és megszégyenítés jár a HIV-fertőzöttnek
A legtöbb HIV-fertőzött még ma is arra kényszerül, hogy titokban tartsa állapotát. Ha ugyanis valaki színt vall, könnyen megeshet, hogy nem tömik be a fájó fogát, nem megy ki hozzá az ügyeletes orvos vagy nem vállalják el a szükséges operációt. Az Abcúg riportja.
HIV-fertőzöttnek lenni szerinte ma még magányos dolog, az emberek egyelőre nagyon félnek a kórtól. Több felvilágosító kampányra lenne szükség, mert sok a tévhit a betegséggel kapcsolatban. Balázs – aki kérésére álnéven szerepel a cikkben – rendszeresen jár Pécsre és a Semmelweis Egyetemre is, hogy orvostanhallgatókkal beszéljen a HIV-betegek kezeléséről, és válaszoljon a kérdéseikre. Úgy látja, a fiatalok nyitottak, és ők is kifogásolják, hogy nincsenek új tájékoztatófüzetek. Rendszerint ugyanis 8-10 éves brosúrákat visz magával, ezek a legfrissebbek.
– Volt, hogy két maszkot vett fel a gégész, vagy az ügyeletes orvos elintézett annyival, hogy menjek le a gyógyszertárba, diktálja, mit kell kérnem. Esetleg felajánlotta, hogy ír beutalót a HIV-fertőzötteket gondozó Szent László kórházba. Három évvel ezelőtt rosszul lettem, az ügyeletes doki azt mondta, maradjak otthon, hívnak hozzám mentőt. Azóta is hívják – meséli Balázs. Legrosszabb tapasztalatai azonban a fogászathoz köthetőek. Tavaly novemberig a Szent László kórházban elérhető volt a HIV-betegek számára fogorvosi ellátás, de azt ellátásszervezési és humánerőforrás okok miatt megszüntették. Idén azonban ismét problémája volt, hetekig szenvedett. Maszek fogorvosra nem volt pénze, az állami rendelőkben viszont rendszeresen megalázták.
– Odamentem pénteken reggel, kérték, menjek vissza hétfőn, és már előre jelezték, hogy a fertőzésem miatt csak utolsóként fognak ellátni. Visszamentem hétfőn, bejelentkeztem, felmentem az osztályra, ahol a többi, váróban lévő beteg előtt kioktatott egy nővér, hogy nem érti, mit keresek itt, fertőző betegeket nem látnak el. Balázs nem hagyta magát, követelte, hadd beszélhessen egy orvossal. A doktor elintézte annyival, hogy röntgen felvétel nélkül nem látja el, azt szerdán megcsinálják, és pénteken, ha a szájsebészeten lesz szabad időpont, kihúzzák a fogát. Akkor már egy hete szenvedett.
Néhány hónappal később megint fájni kezdett a foga, és az állami rendelőben ismét váratták, megalázták. Kétszer-háromszor ült a váróban, teljesen feleslegesen, különböző okokra hivatkozva nem látták el. Végül egy ismerőse ajánlott neki egy doktornőt, aki hetente egyszer fogad HIV-betegeket, és azóta hozzá jár. Az érsebészeten is falakba ütközött. Érszűkülete van, és az állandó fájdalom miatt operációt szeretett volna. – Az orvos konkrétan úgy fogalmazott, engem Magyarországon senki sem fog megműteni az alapbetegségem miatt, úgyhogy inkább hordjak rendszeresen kompressziós harisnyát. Balázs nem fordult másik szakemberhez, azóta is fáj a lába. S noha az orvosok többsége elutasító, akad azért kivétel.
Dr. Bihari Ágnes, a Kispesti Egészségügyi Intézet bőrgyógyász vezető főorvosa jelenleg 30 HIV-pozitív pácinst kezel egyéb problémáik miatt a bőr- és nemibeteggondozó osztályon. – Magától szinte senki nem mondja meg, hogy HIV-pozitív, de ha rákérdezünk, többnyire azért bevallják – mondja. Úgy véli, a legfontosabb, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a beteg és az orvos között. – Sokat beszélgetek a betegekkel, tapasztalataim alapján idővel megnyílnak. Itt nincsenek tabuk. Persze eleinte mindenki valami marhasággal kezdi, ha megkérdezem, mi baja, és csak később tér rá arra, miért is van itt, vagyis hogy neki odalent is van valamilyen panasza. De ha kialakul a bizalom, akkor már elhozzák a párjukat is, ha gond van, és így véget vethetünk az oda-vissza fertőzéseknek – mondja utalva a különböző nemi betegségekre.
Náluk sorszám alapján hívnak be mindenkit, nincs helye diszkriminációnak. – A kollégáim és én is mindenkit úgy látunk el, mintha fertőző beteg lenne – vagyis kesztyűben – jegyzi meg. Ő is megerősíti, hogy az egészségügyi intézményekben is tartanak a HIV-pozitív páciensektől. Egy daganatos betegség kezelése is sokkal tovább tart, ugyanis meg kell találni azt a sebészt, aki vállalja az esetet. Bihari doktornő egyik páciensénél laphámrákot diagnosztizáltak, és hosszú időbe telt, mire a kapcsolatainak köszönhetően találtak olyat orvost, aki megműtötte.