Covid-járvány van, járványügyi jelentés nincs

A vírus azt csinálja, amit várunk tőle: csiszolgatja magát, kerülgeti a kialakított immunitásunkat. Analógiaként lehet említeni a szezonális influenzát, ami hasonlót csinál, kicsit más virológiai mechanizmusok mentén, de a lényege ugyanez – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem és a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója.

„Nem egy-egy variáns az érdekes jelen pillanatban, hanem hogy ezek milyen gyorsan és mennyire megújulva tudnak egymás után jönni. Félelmetes ez a tempó” – mondta a lap kérdésére Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója. „A vírus nagyon jól adaptálódik, az immunelkerülő képessége egyre jobb, és képes újra megfertőzni azokat is, akik korábban már átestek a betegségen. Jellemző, hogy most már sokféle omikron-alvariáns kering egyszerre, ha van is domináns variáns, akkor is van mellette négy-öt másik, ezek egymással vetélkednek, mindegyik mutálódik, és a véletlen előidézheti azt, hogy újabb olyan variáns fog ebből a rettenetesen sok mutációból kijönni, amely evolúciós előnnyel bír.”

A járványhelyzet alakulását, az új variánsok terjedését a kutatók világszerte figyelemmel kísérik, hogy ha aggasztó fejleményeket észlelnek, minél előbb fel lehessen készülni a védekezésben. Magyarországon azonban szinte semmit nem tudni arról, mi a helyzet a Coviddal, hány beteg van, milyen variánsok terjednek. Mindössze annyit tudunk, hogy az Eris itthon is megjelent, ezt az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ NNGYK augusztus végén jelentette be egy szűkszavú közleményben.

Mióta a járvány alábbhagyott, a kormány előbb fokozatosan ritkította az adatszolgáltatást, majd januárban végleg meg is szűnt a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal. Müller Cecília országos tisztifőorvos legutóbbi utasítása szerint idén januártól az igazolt covidos megbetegedéseket már nem is kell bejelenteni. Az NNGYK oldalán csak a vírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációjáról találni naprakész adatokat.

Az ECDC országspecifikus jelentéseiben találni némi magyar adatot, hiszen az illetékes nemzeti hatóságoknak az európai járványügyi felügyeleti hálózat részeként meg kell osztaniuk bizonyos adatokat Az Európai Felügyeleti Rendszerrel. (TESSy) A Magyarországról szóló aloldalon azonban leginkább az „Adatok teljessége” nevű fület érdemes megnézni, ahol látszik, hogy a hazai adatszolgáltatás igen ritkás. Egyedül a fertőzöttek és a halálesetek életkorát közöljük kielégítően (sötétzöld), az igazolt esetekről és a halálesetekről a TESSy-be szolgáltatunk némi adatot, minden más sporadikus vagy teljesen hiányzik. Az itthon keringő variánsokról például tavasz óta nem közöl adatot az NNGYK, kórházi adatokat pedig tavaly ősz óta.