A világ legszebb szakmája

– Hogy látja a szemészet mostani helyzetét a többi szakmához képest?

A szemészet Magyarországon vált el először a sebészettől, már 1801-ben önálló tanszéket kapott. Utána pár hónappal alakult csak meg a szintén önálló szemészeti tanszék Bécsben. Korábban a sebészet részeként működött, főleg hályogműtéteket végeztek az ehhez is értő ügyes sebészek. Nagy lépést jelentett, amikor Helmholz feltalálta a szemtükröt, amellyel a szemfeneket megvizsgálva láthatóvá váltak a mikrocirkulációs viszonyok, következtethetünk a parenchymás szervek eltéréseire, segítve ezzel a belgyógyászat, a lipidológia, a diabetológia, a nefrológia művelőinek munkáját. Ha például a szemfenéken érújdonképződést látunk a vénás majd az artériás száron, akkor tudhatjuk, hogy hasonló viszonyok uralkodnak a beteg veséjében is.

– Merre tart most a szemészet, milyen szakmai újdonságok várhatók a közeli és a távolabbi jövőben?

A korábban vaksághoz vezető diabeteses szemszövődményeket ma már lézerrel, vitrectomiával, szükség esetén anti-VGEF szerekkel lehet kezelni, karban tartani. A műtéttechnika is óriásit fejlődött az utóbbi 30-35 évben. A mikrosebészeti eljárásokkal a korábban jellemző 12 mm-es seb helyett 2 mm-es vagy akár 1 mm-es seben keresztül is operálható a szem, ami gyors gyógyulást biztosít a betegnek, a beavatkozás egynapos műtét keretében elvégezhető, gyors és jó látásrehabilitációt tesz leehtővé. Mindennek feltétele az operációs mikroszkóp, a fakoemulzifikáció (ultrahangos zúzás)  és az összehajtható műlencse használata. Prémium lencsék használatára is van már lehetőség, nemcsak egyfókuszú lencsék, de tórikus és multifokális műlencsék is beültethetők, amelyekkel sokféle látáshiba korrigálható.

Izgalmas kutatási területet jelent a szemészeti genetika. Eddig nem tudtunk semmit kezdeni a szemet is érintő öröklött betegségekkel, ezek rendszerint vaksághoz vezettek. A genetikai kutatások alapján az ilyen betegségek többsége poligénes. Viszont a retinitis pigmentosa genetikai háttere viszonylag jól körülhatárolt, génterápiával kijavítható. Az eljárás kidolgozása Roska Botond nevéhez fűződik, akinek már az édesapja is retinális chipekkel foglalkozott, bár nem volt szemész, de elkötelezett segítője volt a szemészetnek. A technika lényege, hogy adenovírus vektorral visznek be géneket a fotoreceptor sejtekbe. Nagy jövő elé néz a módszer, de jelenleg kísérleti szakaszban tart, betegeken még nem alkalmazzák.

Képalkotó vizsgálatok fejlődését az űrkutatás segítette az utóbbi 10 évben, a Hubble-teleszkóppal szerzett tapasztalatok alapján tudunk már nagyon jó minőségű diagnosztikai képeket készíteni.

Komoly gondot jelent a makuladegeneráció, mivel sokkal tovább élünk, mint elődeink, ezért nagyobb eséllyel, több idős betegnél kell számolnunk a kialakulásával.  Nedves formájában, amikor van érújdonképződés, időben adva az anti-VEGF-szert, a folyamat megállítható. A látás olyan mértékben javulhat, hogy akár olvashat is a beteg.

A refraktív sebészet fejlődése odáig vezetett, hogy excimer lézerrel már minden fénytörési hiba kezelhető. A 12-14 dioptria feletti rövid- és 5-6 dioptria feletti távollátás lencsecserével oldható meg. Ma Magyarországon évente 80-90 ezer lencseműtétet végzünk, ez a nyugati országok szintjének megfelelő.

– Mennyire tudatosak az emberek? Foglalkozunk-e a szemünk világával?

Sajnos nem. A beteg rendszerint akkor megy el a szemészetre, ha már valami nagy bajt észlelt. Pedig érdemes lenne az 50 évesnél idősebbeknek évente felkeresni a szemészt, aki a makuladegeneráció, a glaucoma, a szemfenéki elváltozások szűrésével, az eltérések időbeli felfedezésével segítheti a későbbi súlyos elváltozások megelőzését.

– Mennyire vonzó szakma a szemészet a fiatalok számára? Milyen értékű a szakorvosok és a szakdolgozók hiánya és elvándorlása?

A szemészeti képzéssel zavartalanul zajlik, a program megújításán épp most dolgozunk. Örülünk annak, hogy a szemészet kifejezetten népszerű szakma, sok jó képességű fiatal orvos jelentkezik a szemészeti szakorvosi képzésre, és a korábban megszokottal ellentétben mostanában férfiak is. Ez annak tudható be, hogy a szemészet mikrosebészeti szakmává vált, új műtéti kihívásokat jelent művelőik számára. A szakdolgozók megtartása, a stabil gárda kiépítése szempontjából elengedhetetlen lenne a fizetések rendezése, mert a magánellátás elszívó hatása nagyon érzékelhető, és ez nehezen kompenzálható megfelelő anyagi források nélkül. Számomra ez a világ legszebb szakmája, hiszen mi lehet annál felemelőbb, mint tiszta, szép műtéttel visszaadni a beteg látását! Ezt szeretnénk tudatosítani a hallgatókban és a fiatal szakorvosjelöltekben is.