A tartós HPV-fertőzés veszélyeztetheti a családtervezést
A leendő kismamák számára különösen fontos a prevenció: bár a HPV jelenléte önmagában nem befolyásolja a terhesség folyamatát, a vírus által okozott rákmegelőző állapotok műtéti kezelése növelheti a vetélés és a koraszülés kockázatát, természetes úton történő szülésnél pedig a baba is megfertőződhet.
Évente több tízmillió ember fertőződik meg humán papillómavírussal (HPV) világszerte, amely akár évekig lappanghat tünetmentesen a szervezetben. A vírus a gyermekvállalásnál is problémát jelenthet: a statisztikák szerint csaknem minden második baba az édesanya 30. születésnapja után születik, ami egybeesik a HPV okozta méhnyaki rákmegelőző állapotok kialakulásának legvalószínűbb idejével. Az előrehaladott rákmegelőző állapot a méhnyak részleges kimetszésével kezelhető, a beavatkozás következtében azonban a méhnyak megrövidülhet vagy összeszűkülhet, valamint megváltozhat a méhnyák termelődése, ami a későbbiekben hatással lehet a magzat fejlődésére.
„A HPV-okozta rákmegelőző állapot műtéti kezelése negatívan hat a nyáktermelésre, a beavatkozás következtében pedig méhnyaki elégtelenség is kialakulhat, ami később növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát”, hívta fel a figyelmet dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.
A HPV-fertőzés légúti betegségeket okozhat az újszülöttnél
A szülés folyamatát a HPV önmagában nem veszélyezteti (a magzat természetes úton is világra jöhet), ugyanakkor a szülőcsatornán áthaladó baba légutai megfertőződhetnek és légúti papillomatosis alakulhat ki.
A visszatérő gégepapillomatosis egy nehezen kezelhető betegség: a légutakban és az emésztőcsatornában szemölcsös elváltozások alakulnak ki, amelyeket újra és újra műtéti eljárással kell eltávolítani. Bár a kinövések szövettanilag jóindulatúak, az állapot rendkívül veszélyes, ugyanis a gyorsan fejlődő szemölcsök elzárhatják a légutakat és gyakran kiújulnak.
A HPV elleni vakcinák széleskörű védelmet nyújtanak
A HPV elleni védekezést érdemes már a párkapcsolat elején vagy a babatervezés időszakában megkezdeni. A prevenció egyik alappillére a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat, az időben felfedezett méhnyaki elváltozás ugyanis jól kezelhető. A szűrővizsgálatot érdemes kiegészíteni a HPV elleni védőoltás beadásával is, hiszen a vírus évekig lappanghat tünetmentesen a szervezetben. A vakcinák segítenek megelőzni a tartósan fennálló fertőzést, ezáltal csökkentik a későbbi rákos és nem rákos megbetegedések kialakulását.
„Ma már háromféle védőoltás közül is választhatunk: a kettő-, a négy- és a legújabb, kilenckomponensű HPV elleni oltás hatékony védelmet nyújt a vírus okozta megbetegedésekkel szemben (a vakcinák összetételükben és az általuk megelőzött betegségek körében különböznek egymástól). Ugyan a védelem akkor a legnagyobb, ha a szexuális élet megkezdése előtt adatják be az oltást, az újrafertőződés veszélye miatt később is fontos élni a lehetőséggel” – hangsúlyozta Szőnyi György.
