A szelén, mint a prevenciós lehetőségek egyik fontos eleme
Egyre több tudományos közlemény támasztja alá, hogy a szelén fontos szerepet tölthet be az immunrendszer működésében, valamint protektív hatású lehet a vírusfertőzésekkel és akár a Covid-19 betegséggel szemben.
A szelén szerteágazó funkciói
A szelén a periódusos rendszerben a kén alatt elhelyezkedő elem, ezért bizonyos esetekben képes helyettesíteni az aminosavakban. A szeléntartalmú aminosavak a szelenoproteinek alkotói. Jelenleg 25 ilyen fehérje ismert, és általában kulcsfontosságú enzimekről van szó. Az egyik enzimcsalád a glutation-peroxidázoké, amelyek erős antioxidáns hatásúak, és a különböző peroxidok eltávolítását végzik (). A szelenoproteineknek kiemelt szerepük van az agy megfelelő működésében, az aktív pajzsmirigyhormon termelésében, a hímivarsejtek képzésében, a szív-ér rendszeri, bőr- valamint immunrendszeri funkciókban. Az alacsony szelénszintet összefüggésbe hozták a cardiovascularis betegségekkel, a daganatképződéssel, az autoimmun thyreoditissel, a férfiinfertilitással, míg nőknél a praeeclamsia és a koraszülés kockázatával.
A szelén az immunrendszer működésében kiemelten fontos. Normál szelénellátottságú egyénekben is erős immunstimuláns hatású a szelénpótlás: az aktivált T-sejtek fokozott proliferációját, megnövekedett citotoxikus T-limfocita és természetes ölősejt-aktivitást idéz elő. A szelenoproteinek esszenciálisak az aktivált T-sejt-funkciókban, ugyanis a T-sejtek különösen érzékenyek az oxidatív stresszre. A szelénszupplementáció a CD4+ T-sejtek T-helper-1 (Th1) irányú differenciálódását is elősegíti a Th2-vel szemben. Magas szeléntartalmú étrenden tartott egerekben fokozódik a T-sejt-működéshez fontos interleukin 2 (IL-2), IL-2 receptor, interferon gamma, valamint CD40 ligand expressziója.
Szelén és Covid-19
Számos tanulmány igazolta, hogy a retrovírusok esetében az alacsony szelénellátottság súlyosabb betegséglefolyást és magasabb mortalitást eredményezhet (Coxsackie, Hanta, H1N1 influenza és HIV vírus). Egy nemrégiben megjelent epidemiológiai tanulmányban Zhang és munkacsoportja 17 kínai város Covid-19-gyógyulási arányát vizsgálta az adott város szelénstátuszának függvényében (az adatbázisokból ismert hajszál-szeléntartalmat véve alapul) (). Szignifikáns összefüggést találtak a populáció alacsony szelénstátusza és a rosszabb felépülési arány között. Érdekes módon a világ egyik legmagasabb szelénellátottságú kínai városában a Covid-19 gyógyulási aránya majdnem háromszorosa volt a tartomány többi városával (Wuhant is beleértve) összehasonlítva (36% vs. 13% p<0,0001), míg egy ismerten nagyon alacsony szelénellátottságú kínai tartományban a mortalitás igen kifejezett volt a tanulmányban elemzett városokhoz képest (2,5% vs. 0,5% p<0,0001). Mindez azt sugallja, hogy a szelén nemcsak a szelénhiányos, hanem a normálhoz képest magasabb szelénszintű populációkban is esetleg protektív hatású lehet a vírusinfekció káros hatásaival szemben. Egy német klinikai tanulmányban a szérumszelénszint erős összefüggést mutatott a kimenetellel a hospitalizált betegekben (). A szérumszelén- és szelenoprotein P-szint szignifikánsan magasabb volt a túlélőkben az elhalálozottakkal összevetve. Ráadásul a szelénszint időben változott a kórlefolyás során: a későbbiekben elhunytak körében végig alacsony maradt, illetve csökkent, míg a túlélőkben a gyógyulás mértékével egyre emelkedett.
Hogyan hat a szelén a vírusinfekciókban?
Vírusinfekciók során megnő a testben a reaktív oxigéngyökök termelése. Ez a folyamat mindaddig, amíg kordában van tartva, előnyös a vírusbehatolás ellen, de ha a szervezet antioxidáns-rendszere kimerül, jelentős oxidatív stresszt idézhet elő, amely már káros hatású lehet a testi sejtekre. Ráadásul a túlzott oxidatív stressz elősegíti a vírusgenom mutációját, és a mutációk gyakoribb előfordulása sokkal virulensebb törzsek kialakulásának kedvez.
A szelénellátottság szempontjából leginkább érintett enzim a glutation-peroxidáz 1 (GPx1) (), mely kulcsfontosságú a reaktív oxigéngyökök semlegesítésében, és jelentős antivirális hatása van. A GPx1 enzimről kimutatták, hogy szelénhiányos egerekben szintje alacsony vagy teljesen hiányzik. GPx1 génkiütött egerekben továbbá megfigyelték, hogy a jóindulatú coxsackie vírusfertőzés során a vírusgenom mutációs rátája megnőtt, virulenciája igen kifejezetté vált, és súlyos szövődmények jelentkeztek (myocarditis) a vad típusú egerekkel összehasonlítva (4). A vad típusú egerek szelénhiányos étrendje mellett a vírus virulenciája szintén fokozódott a GPx1-génhiányos egerekhez hasonlóan. Influenza A esetén ugyanilyen virulencianövekedést igazolt más kutatás (4).
A GPx1 mellett a szeléntartalmú tioredoxin-reduktázok (TXNRD) szintén fontosak a vírusreplikáció megakadályozásában (). Ráadásul bizonyos vírusoknak szelenoproteinekre van szükségük szaporodásuk során, ezáltal elvonják a gazdaszervezettől a szelént, és átmeneti hiányt idéznek elő. Ilyenkor a külső szelénbevitel hozzájárulhat a szervezet kiürült raktárainak feltöltéséhez és a szelénfüggő enzimek megfelelő működéséhez.
A szelénről több vizsgálat is igazolta, hogy NF-kB inhibitor. A Covid-19 súlyos eseteiben ismert citokinvihar előidézésében kulcsfontosságú a proinflammatorikus jelátvitel egyik eleme, az NF-kB, így felmerülhet, hogy a szelén ebbe a folyamatba is beleszól (5).
A nátrium-szelenitről igazolódott, hogy csökkenti a trombocitaaggregációt a tromboxán A2 termelés gátlásán keresztül (5). Egészséges felnőttekben kimutatták, hogy a magasabb szérumszelénszint szignifikánsan magasabb trombocitaszámmal társul. A Covid-19 súlyos eseteiben fokozott thrombosiskészség figyelhető meg, amelyet esetleg nátrium-szelenit bevitele ellensúlyozhat (5).
Az irodalmi eredmények szerint a szeléntöbblet hozzájárulhat az oxidatív stressz csökkentéséhez a szelenoenzimek aktivitásának visszaállításával (GPx1 és TXNRD), ezáltal csökkenhet például a SARS-CoV-2 vírus mutációs készsége és virulenciája is. Továbbá a szelénbevitel gátolhatja a Covid-19 súlyos eseteiben a túlzott proinflammatorikus citokinkaszkád egyik kulcselemét, az NF-κB-t, illetve protektív hatású lehet a SARS-CoV-2 által előidézett trombotikus események tekintetében.
A szelénbevitel módjai
A szelén táplálkozással történő bevitele világszerte széles határok között mozog (koncentrációja az emberi vérben 400−30 000 µg/l) (). Vannak alacsony és igen magas szelénellátottságú földrajzi régiók, Európa országaira az alacsony szint jellemző, amely legkifejezettebben Kelet-Európában figyelhető meg, így Magyarország szelénellátottsága nem optimális.
Az élelmiszerek közül a paradió igen magas szeléntartalmú, emellett a gabonafélékben, az állati húsokban, a tengeri halakban (tonhal és makréla), a tenger gyümölcseiben (pl. tintahal), bizonyos élesztőgombákban, a fokhagymában, vöröshagymában, brokkoliban találhatók szelénvegyületek nagyobb mennyiségben. Táplálékkiegészítő formájában is lehetséges bevitele: a szerves szelén (pl. szeléntartalmú élesztő) feltehetőleg kevésbé toxikus, mint a szervetlen változat (nátrium-szelenit). Irodalmi adatok szerint napi 1000 µg szelén bevitele mellett már enyhe toxikus mellékhatások (reverzibilis hajhullás, töredezett körmök) jelentkeznek egy év után (6), és a túl magas szelénszint esetleg 2-es típusú diabetesre hajlamosíthat az inzulin-jelátvitelben betöltött szerepe miatt.
A Covid-19 prevenciójával kapcsolatban nincs egyértelmű ajánlás a szelén optimális dózisát illetően. Egy klinikai vizsgálatban idős embereknek évekig napi 200 µg szelént adtak, amelynek hatására jelentősen csökkent a vírusinfekciók és a cardiovascularis mortalitás aránya. Az amerikai orvosi ajánlás maximálisan napi 400 µg szelén bevitelét engedélyezi (5). Azokban az egyénekben, akik szelénellátottsága szuboptimális (plazmaszelén
Összefoglalás
Az irodalmi adatok szerint a szelén a szelenoproteinek alkotójaként előnyös lehet a Covid-19 megelőzésében, illetve a már kialakult betegség súlyosságának csökkentésében.
IRODALOM
1. Rayman MP. Selenium and human health. Az összefoglaló közlemény a szelenoproteinek funkcióit ismerteti. Lancet. 2012;379:1256−1268.
2. Zhang, et al. Association between regional selenium status and reported outcome of COVID-19 cases in China. Az epidemiológiai vizsgálat az alacsony szelénellátottság és a COVID-19 mortalitása között szoros korrelációt talált. Am J Clin Nutr. 2020;111:1297−1299.
3. Moghaddam A, et al. Selenium Deficiency Is Associated with Mortality Risk from COVID-19. Klinikai vizsgálat, amelyben az alacsony szelénszint erős összefüggést mutatott a mortalitással. Nutrients. 2020;12:2098.
4. Seale LA, et al. A role for selenium-dependent GPX1 in SARS-CoV-2 virulence. A glutation-peroxidáz 1 enzim szelénhiány miatti nem megfelelő működése a SARS-CoV-2 vírus virulenciáját fokozhatja. Am J Clin Nutr. 2020;112:447–448.
5. Hiffler L, et al. Selenium and RNA Virus Interactions: Potential Implications for SARS-CoV-2 Infection (COVID-19. Front. Nutr., 2020, in press.) A szelén több támadásponton is védő hatású lehet a SARS-CoV-2-fertőzés megelőzésében.
6. Kieliszek M, et al. Selenium supplementation in the prevention of coronavirus infections (COVID-19). A szelénszupplementáció lehetőségei. Med Hypotheses. 2020;143:109878.
7. Alexander J, et al. Early Nutritional Interventions with Zinc, Selenium and Vitamin D for Raising Anti-Viral Resistance Against Progressive Covid-19. A szelénbevitel előnyös lehet a Covid-19-fertőzés megelőzésében. Nutrients. 2020;12:2358.
