A második hullámban magasabb szorongásszintről indulunk

A második hullámban a magasabb pszichés feszültséggel való megküzdésben az összefogás, a kölcsönös segítségnyújtás és a szabályok elfogadása segíthet – fogalmazott V. Komlósi Annamária, az ELTE–PPK címzetes egyetemi tanára, a Magyar Pszichológiai Társaság katasztrófapszichológiai szekciójának elnöke. A Magyar Hírlapnak beszélt arról is, a járvány jogi és pszichológiai értelemben katasztrófának számít, amelyben előre megjósolható időfázisok szerint követik egymást sajátos pszichés és viselkedéses reakciók.

Az első fázist a félelem és felfokozott izgalom jellemzi. Csak a veszéllyel kapcsolatos híreket hallgatjuk, és ez fokozza az eleve meglévő szorongást.

A második fázisban kezdjük felismerni, mi a fő veszély, és próbálunk cselekedni. Nemcsak magunkért, hanem másokért is. Például varrtuk a maszkokat, bevásároltunk az időseknek, és betartottuk a kormányzati előírásokat – magyarázta V. Komlósi Annamária.

Mint mondta, a harmadik fázisban kezdjük pontosabban látni a helyzetünket és a feladatainkat. Új oktatási formákat kellett megtanulni, tudatosultak a gazdasági problémák. Emiatt egyeseknél megjelent a karanténfáradtság, depresszió, másoknál az agresszió vagy a tehetetlenség érzése.

Végül a negyedik fázisban szeretnénk visszanyerni a régi életünket. Mivel a járvány első hullámát Magyarország viszonylag szerencsésen átvészelte, nyáron a „felszabadulást” a kormány is legalizálta. Az emberek utaztak, nyaraltak, de sajnos a veszély bagatellizálása is megjelent – mondta a pszichológus.

Kiemelte, a szorongással való megküzdésben az összefogás, a kölcsönös segítségnyújtás és a szabályok elfogadása – például a távolságtartás és maszkviselés – segíthet. Ezeket tökéletesíteni lehet, hiszen az első hullámból már vannak tapasztalataink. De az állami és hivatali segítő megoldások most elkerülhetetlenek. Ezek nélkül tovább romolhat a pszichés állapot.